Iparfejlesztés és világörökség Szerencsen

A parlament Környezetvédelmi Bizottsága 2008. május 28-án kihelyezett ülést tartott Szerencsen. A tanácskozáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi témái szerepeltek napirenden, közte a vitát kiváltott szerencsi szalmatüzelésű erőmű építése. Az országgyűlés szakbizottságának a tagjai az elmúlt év novemberében foglalkoztak részletesen a témával, szerencsi ülésükön pedig megtekintették a Szerencsi Televízió által készített, a szalmatüzelésű erőmű építésének előzményeiről szóló dokumentumfilmet, amelynek alapján összefoglaltuk a 2006-2008 közötti időszak legfontosabb állomásait.

A szalmatüzelésű erőmű terveiről első alkalommal 2006. június 28-ai ülésén tájékozódott Szerencs Város Önkormányzata. A biomasszából villamos energiát előállító üzem létesítését a képviselőtestület tagjai üdvözölték. A több mint 30 milliárd forintos fejlesztés a város határában lévő ipari park hat hektáros területén valósul meg. A vitában megfogalmazódott, hogy a létesítmény a foglalkoztatási helyzet javításán túl, a térség fejlődésében is meghatározó lehet és a több mint egy évszázada alapított szerencsi cukorgyárhoz hasonló szerepet tölthet be.

Szerencs Város Képviselő-testülete mindezek figyelembe vételével hozott döntést arról, hogy a beruházás megvalósításának elősegítése érdekében a település rendezési tervében az ipari területen 20 méterben állapítja meg a beépítési magasság korlátozását, ami technológia szükségletből további öt méterrel megemelhető. A módosításhoz kikötésként írták elő, hogy a beruházónak minden szakhatósági engedélyt be kell szereznie.

Ezt követően több potenciális technológiai beszállító és lehetséges pénzügyi befektető kereste fel a nagyszabású fejlesztés tervezett helyszínét.

A szerencsi önkormányzat közmeghallgatáson a BHD Hőerőmű Kft. és a terveket készítő ETV-ERŐTERV Zrt. vezetői ismertették a település lakóival a hőerőmű műszaki, gazdasági és környezetvédelmi hatásait. Elhangzott, hogy a növényi melléktermékek hasznosításán alapuló erőműben Magyarországon még újdonságnak számító, de az Európai Unióban többszörösen kipróbált és elismert technológiát alkalmaznak.

A környezetvédelmi felügyelőség az Egységes Környezethasználati Engedélyt 2007. május 10-én az erőmű létesítésében érintett tizenhárom település önkormányzata és hét szakhatóság pozitív és hozzájáruló állásfoglalása alapján adta ki, jogerőre emelkedéséről 2007. június 6-án született határozat.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága 2007. július 17-én tájékoztatta a BHD Hőerőmű Kft.-t arról, hogy a beruházásról értesítették a világörökség párizsi központját.

A biomassza erőmű szerencsi megvalósítása ellen foglalt állást 2007. február 21-én kiadott nyilatkozatában az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület. A civil szervezet szerint a létesítmény megjelenésével veszélyezteti a tokaji világörökségi terület kultúrtáj értékeit.

2007. szeptember közepén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közleményében hangsúlyozta, hogy a beruházáshoz szakhatósági hozzájárulást adott többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is, és az eljárás során a lakosság és a helyi önkormányzatok sem tettek észrevételt. Az erőműben alkalmazni kívánt technológia a legkorszerűbb konstrukciós elveknek felel meg, és kevés hulladékot termel.

Később az országgyűlési képviselők intéztek kérdéseket a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez az erőműépítéssel kapcsolatban.

A Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagyborok Egyesülete 2007 őszén az erőmű építési engedélyezési eljárását érintő törvényességi kérelmet nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre. A vizsgálat során az ügyészség nem talált olyan körülményt, amely az engedélyek jogszerűségét megkérdőjelezte volna. A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület kijelentette, hogy elkötelezett a világörökségi címmel elismert Tokaji borvidék értékeinek megőrzésében, ugyanakkor felelősséget érez a térség azon lakosai iránt is, akik nem szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A civil szervezet tagjai meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Szerencsen épülő szalmatüzelésű erőmű méltó folytatása Szerencs mezőgazdaságra alapozott ipari fejlődésének. 2007. október 17-én az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke a helyszínen személyesen tájékozódott az Ipari Parkban épülő biomassza erőműről, a beruházás megvalósulása érdekében meghozott önkormányzati döntésekről.

A BHD Hőerőmű Zrt. 2007. október 19-én jelentette be, hogy a szükséges jogerős engedélyek birtokában megkezdték a biomassza erőmű kivitelezési munkálatait. 2007. október 27-én tiltakozó megmozdulás helyszíne volt Szerencs. A borászati és környezetvédő civil szerveztek által meghirdetett demonstrációnak mintegy százötven résztvevője szerint az erőmű veszélyt jelent a tokaji borra és a világörökségi címre, ezért nyílt levében fordultak a kormányfőhöz a beruházás megakadályozását kérve.

Civil szervezetek kezdeményezésére tűzte napirendre 2007. november 28-ai ülésén az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a hazai kulturális és természeti világörökség védelmének a helyzetét. A tanácskozás témájának az aktualitását a Zemplénbe tervezett erőműépítések adták. A testület állásfoglalásában szorgalmazta, hogy a kormány a hazánk által is aláírt nemzetközi egyezmény végrehajtása érdekében tegyen javaslatot a magyarországi világörökségi javak hatékony megőrzését és védelmét szolgáló törvényi szabályozásra.

Közben a szalmatüzelésű erőmű beruházója egynapos tanulmányutat szervezett Szerencs és térsége önkormányzati vezetőinek, képviselőinek és szakértőknek Dániába. A résztvevők tapasztalatokat gyűjtöttek a Maribo-i biomassza erőmű működéséről, amelynek technológiája azonos a tervezett szerencsi üzemmel. Az utazáson részt vett az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, aki szerint a megújuló energiák felhasználásában az európai tapasztalatok példaként szolgálhatnak Magyarországon.

Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere levélben tájékoztatta Hiller István oktatási és kulturális minisztert arról, hogy a dokumentum több ponton téves jogértelmezést és elsősorban Szerencs Város Önkormányzatát érintő valótlan adatokat tartalmaz, ezért kérte a jelentés pontosítását. Mivel a változtatások nem történtek meg az elkészített dokumentumban, így a polgármester felügyeleti eljárást kezdeményezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal szemben.

A BHD Hőerőmű Zrt. a Tokaji Borvidék iránti elkötelezettségének bizonyítékaként 2008 márciusában meteorológiai mérőállomást létesített a helyi borászat egyik központjában, Tarcalon. A berendezéssel rögzített adatok hasznos információkat szolgáltatnak a szőlőtermelőknek és más mezőgazdasági vállalkozásoknak és az adatok lehetőséget adnak az erőmű üzembe állítása előtti, és az azt követő klimatikus viszonyok összehasonlítására.

2008. március 10-e szomorú dátum a település történetében, amikor a Mátra Cukor Zrt. Igazgatósága bejelentette, hogy alapanyag hiányában a társaság a répacukorgyártás befejezésére kényszerül Magyarországon és bezárja a szerencsi gyárát. Ezzel a döntéssel a 119 éves tradícióval rendelkező szerencsi cukorgyártás szűnik meg. Az üzem bezárása közvetlenül 111 munkavállalót érintett, közvetve pedig közel négyszáz ember megélhetését befolyásolja hátrányosan.

Április 11-én közel négyszázan az erőműért tartottak szimpátiatüntetést Szerencsen. Az eseményt szervező civil szervezetek az eddigi álláspontjuk feladására szólították fel a borászati egyesületeket, mert véleményük szerint az erőmű ellen tiltakozók érveiknek már bizonyíthatóan nincs valóságtartalma, ugyanis a szerencsi cukorgyár bezárásával már nem kell a közutak forgalomnövekedésére számítani, hiszen 700 ezer tonna cukorrépa helyett kevesebb, mint 300 ezer tonna alapanyag érkezik majd 12 hónap alatt az erőműbe. E mellett az erőmű hője sem jelenthet veszélyt az aszúsodás időszakában a borvidék mikroklímájára, mivel az idén ősszel már nem gyújtják be a cukorgyár kazánjait. A szimpátiatüntetés résztvevői kinyilvánították, hogy a térség felemelkedésének elősegítése érdekében minden törvényes lehetőséget kihasználva kiállnak a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megvalósítása mellett!

A BHD Hőerőmű Zrt. több, a szalmatüzelésű erőműhöz kapcsolódó beruházás megvalósítását tervezi a szerencsi kistérségben. Az önkormányzatok közreműködésével építenék meg a kukoricaszár-szárítót, míg a mezőgazdasági termelők bevonásával pellet-készítőt, cukorcirokból bioetanolt és tüzelőanyagot, valamint biotrágyát előállító üzemeket létesítenének. Az így létrejövő további munkahelyek tovább javítathatják a térség súlyos foglalkoztatási helyzetét.

Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerencsi ülésén foglalkozott a város ipari parkjában épülő szalmatüzelésű erőműnek a Tokaji borvidék világörökségi kultúrtájat érintő hatásával. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy az UNESCO párizsi központjának a felkérésére a Magyar Köztársaság elkészítette az erről szóló jelentést, amelyet még pontosítani szükséges, ugyanis több téves adat szerepel a dokumentumban, amelyekre Szerencs város polgármestere irányította rá a figyelmet. Ezek közé tartozik az érintett terület lehatárolása és az épülő erőmű kéményeit figyelembe vevő helyi területrendezési terv módosításánál megfogalmazottak is korrekcióra szorulnak. Mezős Tamás megerősítette, hogy neves akadémikusok és független szakértők bevonásával várhatóan az idei esztendő novemberére elkészül a hatástanulmány, amelynek a feladata tisztázni, hogy az ipari létesítmény hatással van-e a világörökségi területre. Az elnök egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a dokumentum és annak megállapításai az erőmű beruházásra visszamenőleg már nem lesznek kihatással , de ennek alapján fogalmazzák majd meg azokat a jövőre vonatkozó konkrét javaslatokat, amelyek garanciát nyújtanak a világörökségi kultúrtáj egyetemes értékeinek a megóvására, ugyanakkor nem akadályozzák a munkahelyteremtő beruházások megvalósulását.

A napirend vitájában Orosz Sándor, a bizottság alelnöke arra hívta a figyelmet, hogy jelenleg még egy nem létező ipari létesítmény – a Szerencsen épülő szalmatüzelésű erőmű lehetséges – hatásainak az elemzése került középpontba, ugyanakkor komoly veszélyt jelenthet a Tokaji borvidék világörökségi címre – ami nem az aszúra, a borra, hanem a kultúrtájra vonatkozik –, mert nem felel meg az UNESCO előírásainak, ugyanis nincs elfogadott kezelési terve.