Roma polgárőrök a borsodi falvakban – vajon jó ötlet?

Szendrőládon a polgárőrség tagjai főként roma származásúk. Ezúttal Monok és további két falu polgármestere, valamint a megyei cigányvajda fejtette ki véleményét a témával kapcsolatban.

"A településünket majdnem száz százalékban romák lakják" – mondta el Csenyéte polgármestere, Kéri Zoltánné. "A közrend nem vészes nálunk. Főként roma tagokból álló polgárőrségünk tavaly augusztusban alakult, de sajnos nincs komoly visszatartó ereje" – állította.

"Nincsenek az utcán egész éjjel, de ami a legfőbb gond, nem akarnak egymással ujjat húzni. Mint mondják: nem kell a balhé, veszekedés, verekedés." A polgármesterasszonytól azt is megtudtuk, hogy Csenyétén főképp a fiatalokkal van gond. Bár súlyos bűncselekményeket nem követnek el, jellemző a rongálás, no meg a fémlopás.

Vilmányban éppen hétfőre virradóra törtek be a helyi élelmiszer áruházba, és ugyanaznap lopták el egy lebontott ház romjainak faanyagát is. "A közrend tűrhetetlen" – fogalmazott a község polgármestere, Mondreánné Lengyel Mária. "Az öreg, egyedül élő nénik félnek, ha bűneset történik, senki sem lát semmit, vagy ha igen, nem mer beszélni róla. A nyolc-tizennégy éves gyerekeket bízzák meg szüleik a tolvajlással. Voltak nálunk éjszakánként faluőrök, akik fizetésért dolgoztak, de nem volt szerencsés döntés, mert ők is loptak. Van polgárőrségünk is, de ez az egész akkor lenne hatékony, ha legalább egy kis tiszteletdíjat fizethetnénk nekik. És ha körzeti megbízottat kapnánk. Egy nem is lenne elég ahhoz, hogy rendet tegyen."

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere nem egészen így gondolja. Szerinte a polgárőrségbe nem szabad pénzt vinni. Ehelyett elhivatottság kell, társadalmi megbecsülés, és ami a legfőbb, jogok. Nem pénzzel ösztönözné a polgárőrség rendszerét, hanem engedményekkel: nyugdíj-, adó- és utazási kedvezménnyel például. Ezek jelzik az elismerést, de nem terhelik a költségvetést.

Persze pénz is kell, mint mondja, hiszen a védekezés, a biztonság sincs ingyen. "Vannak roma származású, tisztességes, becsületes polgárőreink. A környező településekhez képest nem vagyunk rossz helyzetben, több elismerést kaptunk már, van két autónk, irodánk, sokat fektetünk bele. Ennek ellenére a közbiztonság sokat romlott az utóbbi időben, és ezt érzi a lakosság is. Emiatt már a legkisebb atrocitásra érzékenyen reagál. Egy forint ellopását is szigorúan büntetni kellene. Ezzel szemben az elkövetők tisztában vannak vele, hogy húszezer forintig könnyedén megússzák az egészet" – mondta.

Szepessy Zsolt szerint a jelenlegi törvényeknek nincs elrettentő ereje, ezért a helyzet tovább romlik majd. "Mi annyit tudtunk eddig tenni, hogy mobiltelefonokat vásároltunk a rendőrségnek és polgárőrségnek. Ezeken a készülékeken az ingyen tarthatják a kapcsolatot egymással és az önkormányzati dolgozókkal. Ezen kívül térmegfigyelő-rendszer kiépítését tervezzük."

Monok polgármestere figyelmeztetett arra, hogy a terménylopások miatt sok-sok vidéki gazda vezetett már áramot a kerítésébe, mert más védelem nem elérhető, nem megfizethető a számukra. "Már a munkában megőszült, csendes, dolgozó többség is háborog. Félek attól, ami még jönni fog. Azoknak pedig, akik arról papolnak, hogy nem szabad a lakosság kezébe fegyvert adni, azt üzenem: jöjjenek ki az őrzött minisztériumokból és lakóparkokból a valóságba."

Borsod megye cigányvajdája, Lakatos Attila hamarosan aprólékosan kidolgozott rendszert kíván bemutatni arról, hogyan szeretné visszaszorítani az elharapódzó bűnözést, és békét teremteni romák és nem romák között. Elmondta, hogy a polgárőrséget jó ötletnek tartja, és maga is úgy véli, hogy a roma bűnelkövetőt hatásosabban fékezi meg egy szintén roma polgárőr. Azt viszont nem tartja szerencsésnek, ha az érintettek egy településen laknak. "Jobb, ha nincs érzelmi kötődés" – mondta.

Kapcsolódó cikkek: