Kutyatámadások Miskolcon

Tóth Edina combját tíz öltéssel varrtál össze két évvel ezelőtt, amikor egy nagytestű keverék kutya belemélyesztette fogait a lány húsába. Edina a saját tacskóját védte az agresszíven viselkedő állattól, és a két eb közé állt. Rosszul tette. Ráadásul alig néhány héttel később újra "összetűzésbe" keveredett kutyasétáltatás alkalmával az egyik szelídnek ismert kuvasszal, így a lábát kétszer egymás után érte ugyanazon a helyen roncsolás. Az egyik városszéli lakótelep kutyafuttató zöld területére naponta többször leviszi sétálni a kutyáját a fiatal lány, aki azt tapasztalja, hogy gyakoriak a kutyák közti csetepaték. Ám ha eldurvul a helyzet, annak sokszor a gazdák isszák meg a levét.

Az internet hemzseg a vészhelyzet esetén megszívlelendő tanácsoktól: Ásíts, nyald meg a szád szélét, rohanj ordítva a kutya felé, vagy ha már neked ugrott, nyomd az öklöd mélyen a torkába. A kérdés csupán az, érdemes-e megfontolni a gyakran egymásnak ellentmondó javaslatokat? Vagy csak olaj a tűzre az egész?

Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola elnöke a támadások három fajtáját különbözteti meg. Ezek egyike a saját terület védelme. "Az esetek többségében ezekből a helyzetekből nem lesz életveszélyes támadás" – mondta el Mezősi Tamás. "A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy valamilyen tárgyat, például egy táskát magunk elé tartva nyugodtan kihátrálunk a területről." Ezen kívül az ijedt, bizonytalan állat is odakaphat, ha fenyegetve érzi magát. "Ez pusztán védekezés" – hangsúlyozta. "Elsősorban a kisgyerekeket veszélyezteti."

A harmadik csoportba a látszólag oktalan támadásokat sorolta a szakember. A rosszul nevelt, nem jól szocializálódott ebek kiszámíthatatlanul, megmagyarázhatatlanul viselkedhetnek néha. "A kutya idegrendszerében éppúgy elromolhat valami, mint az emberében" – fogalmazott. "De úgy hiszem, ha volna erre a statisztika, az azt mutatná, hogy ez ritkábban fordul elő állatnál, mint embernél."

A szakember fontosnak tartotta még megemlíteni a falka-típusú agresszív fellépést, amikor egymást lovalják bele a négylábúak az erőszakba. Mélyen kódolt reakció ez. "De ha mi, emberek jobban ismernénk a kutyákat, legalább a sajátunkat, és észrevennénk az a millió apró jelzést, ami megelőzi a támadást, nem volna mitől tartanunk." Mezősi Tamás elénk tárta etológus kutatók és gyakorlati kutyás szakemberek gyakran használt módszerét, amelynek segítségével - egyéb tesztek mellett - ellenőrzik a kutya veszélytelenségét: megpróbálnak mondjuk egy nagy csontot elvenni tőle. Ez az a teszt, amelyen az úgynevezett "gyilkos kutyák", vagyis olyanok, amik már léptek fel erőszakosan ember ellen, soha nem mennek át. Nem engedik el a "zsákmányt", kitámadnak. De felhívta mindenki figyelmét arra, hogy a teszt közzétételét csak tájékoztatásul szánta, és senkinek nem javasolja az otthoni kipróbálását.

Következő cikkünkben lerántjuk a leplet a feltételezésről: a házőrzőknek tényleg postás-fóbiájuk van? Mi lehet az oka ennek? Megszólal a traumatológiai osztály főorvosa is, hogy elmondja: milyen sérüléseket okoznak általában a kutyák, kik és milyen gyakran esnek általában támadás áldozatául.

Kapcsolódó cikkek:

• Halálos kutyatámadás Tatárszentgyörgyön
• Kutyatámadás a kocsmaudvaron Érpatakon
• Kutyatámadás: életveszélyes sérülések