Ünnepi koncert, ünnepi beszélgetés Miskolcon – Szekeres Adriennel

Először is: jó-jó, a karácsony szép ünnep, de miért áldozott vajon Szekeres Adrien egy egész albumot a fenyőnek és csengőszónak? "Mert szeretem a karácsonyt" – adja meg a rövid, de velős választ. Azért hozzáteszi még, hogy az album létrejöttéhez kellett a két évvel ezelőtti adventi koncertsorozat hatalmas sikere, ami tovább inspirálta abban, hogy a legkedvesebb ünnepi dalait maga énekelje el a közönségének, a sajátjaival toldva meg a listát. "A karácsony mindig jó" – mereng tovább az énekesnő. "Máshogyan éljük meg az élményt gyermekként, és más az, amikor már a mi felelősségünk, hogy a gyermekeink számára tegyük felejthetetlenné. Mi éppen középen vagyunk. A gyerekeinken kívül a szüleinknek is szeretetteljes légkört kell biztosítanunk, vagy éppen kivenni a kezükből a főzés gondját."

De hogy az éneklésről is ejtsünk néhány szót, kíváncsiak vagyunk, mikor érkezett el az a pillanat Szekeres Adrien életében, amikor eldöntötte: márpedig ő énekesnő lesz. Interjúalanyunk megmosolyogja a balga kérdést, majd felvilágosít róla, hogy ez egy csöppet sem elhatározás kérdése. "Ez nem úgy működik, hogy beiratkozom az iskolába, majd ha kijártam, vár rám a világhír" – magyarázza. "Én természetesen már egészen piciként éreztem a késztetést, ami az éneklés felé sodort. Ezzel együtt normális foglalkozásokon is törtem a fejem. Ovisként óvó néni lettem volna, később tanárnő, és úgy az általános iskola vége felé még orvos is. Aztán úgy hozta az élet, hogy minden a zene felé vitt" – jutunk el a jelenkorig, és közben még azt is megtudjuk, hogy Adriennek komoly "civil" szakmája is van, ugyanis külkeren végzett. Talán ez teszi, hogy meglepő határozottsággal vágja rá következő kérdésünkre is a nemet.

Azt tudakoljuk tőle, hogy – bár hang nélkül nem sok babér teremhet ebben a szakmában - mégis: a jó hang elég a sikerhez? "Mindegy, milyen pályáról beszélünk, sok minden kell hozzá. Egy orvosnak sem elég, ha jó biológiából" – példálózik. "Az énekléshez elengedhetetlenek a megfelelő alkati adottságok, és itt most nem a külsőre gondolok" – szögezi le gyorsan. "Kellenek bizonyos szervi feltételek, de nagyon fontos a lelki hozzáállás, és a személyiség is."

Mégis milyen lelki hozzáállást követel ez a pálya? Bírni kell vajon az ütéseket is? "Igen. Kívülről talán úgy látszik, hogy könnyű ez az egész. Sokan csak annyit érzékelnek a szakmából, hogy az énekesnő áll a színpadon gyönyörű ruhában és dalolgat. Azt már nem látják, milyen keveset lehetünk a családunkkal, hogy nincs hétvégénk, a fellépések éjszakába nyúlnak…és még ezer apró más dolog. De szerintem minden pályának megvan a maga nehézsége, ha magas színvonalon műveli az ember." Talán az is előfordult, hogy Szekeres Adrien úgy érezte, nem csinálja tovább, felhagy a hivatásával? "Megmondom őszintén, nem voltam még mélyponton" – halljuk a kedvező választ. "Azt éreztem mindig, hogy nekem ezt csinálnom kell mindaddig, amíg örömet ad. Hiszen ehhez értek a legjobban."

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a számtalan díj, amellyel az énekesnő tehetségét jutalmazták. Mennyire fontosak ezek egy művész életében? "Nem lehet csak a díjak alapján megítélni egy pálya sikerességét" – tiltakozik. "Szerintem a díjak nem egy széles réteg véleményét tükrözik. Én inkább a platinalemezemre vagyok nagyon büszke. Amit pedig igazán fontosnak érzek, az a közönség. A szeretetük, a tapsuk, a reakcióik. Ha szép leveleket kapok tőlük, vagy ha megállítanak az utcán, hogy gratuláljanak."