Szerkesztőségünk vendége volt Surján László

Az uniós költségvetés

felelőse szerint a cél: nagyobb

biztonságot Európa polgárainak.

Szerinte több

EU-támogatáshoz is

juthatnának a magyarok - minél

hátrányosabb helyzetből indulnak,

annál többet...

Elsősorban a gázhelyzetről, a

gázcsap elzárását

követő uniós reakcióról,

valamint új tisztéről

kérdeztük.

Mit szólt és mit szól ahhoz,

ahogyan az EU reagált a

gázkrízisre? –

kérdeztük Surján

Lászlót, Az Európai

Néppárt

(Kereszténydemokraták) és az

Európai Demokraták

Képviselőcsoportja tagját, az

Európai Unió 2010. évi

költségvetésének parlamenti

felelősét.

„Magam se örültem, amikor

először olyan brüsszeli hírek

jöttek, hogy ez orosz-ukrán ügy”

– kezdte válaszát. Így

folytatta:

„ A probléma sokkal mélyebb.

Régóta úgy érzem, hogy a

nyugati emberek sokkal nyitottabbak és nagyobb

bizalommal vannak az oroszok iránt, mint mi,

ezért nem tudják kellően

értékelni az évente

megújuló

„gázhelyzetet”. Azt, hogy

Oroszország egy nagyon sajátos

árpolitikát folytatott, ami már

önmagában jelzi: igenis politikai

kérdésről van szó. Olyan

ügyben, ami biztonsági kockázatot

jelent Európának, minthogy a

gázellátás 30

százaléka a Gazpromtól

függ.”
Surján László

kijelentette: meggyőződése, hogy

össze kell kötni a tagállamok

gázhálózatait, mint az elektromos

hálózatokat. Folytatni kell az

alternatív energiák

bevonását. Magyarországon ezek

közül talán a geotermikus energia

válhat fontossá, de ő – mint

fogalmazott – az atomenergiát se

látja ördögtől valónak.

És természetesen takarékoskodni is

kell.

A képviselő ezt mondta még:

„Végül abszolút pozitív

válaszok születtek az Európai

Unió részéről, és

úgy gondolom, a Nabucco sorsát jó

irányba mozdítják el a

történtek. Eloszlott az a jókora

naivitás, amivel az EU eddig kezelte ezt a

kérdést.”

Új tisztéről is

kérdeztük Surján

Lászlót, aki elmondta:

Álszerénység nélkül

megvallja: büszke arra, hogy az Európai

Parlamentben ő lett az Unió 2010.

évi költségvetésének

parlamenti felelőse. Ez az első eset, hogy

egy új tagország képviselője

irányítja a mintegy 120 milliárd

euró nagyságú

költségvetésről

szóló parlamenti

döntéshozatalt. A tisztséget

úgy mondjuk: raportőr, ami

nagyjából annak felel meg, hogy

előterjesztő. Ezen a poszton az a feladata,

hogy a most kialakuló 2010-e uniós

költségvetés

tervezésénél összefogja a

javaslatokat, segítsen megtalálni a

helyesnek vélt arányokat. A cél:

nagyobb biztonságot Európa

polgárainak. És ebben benne van nemcsak a

gáz, nemcsak a határok

őrzése, hanem többek között

a kisvállalkozások életben

maradásának segítése, avagy

környezetünk biztonsága.

Magyarország helyzetét úgy

látja – igyekezett diplomatikusan, a

lehetőségekhez képest

politikamentesen válaszolni ezt firtató

kérdéseinkre –, hogy itthon

kínlódás folyik az IMF

árnyákában. Két

irányzat áll szemben egymással,

mindkettő a kormányzati oldalon: a

nadrágszíjmeghúzásé

és a bizonyos fokú

élénkítés

szándékáé. Ezek keverednek.

Hogy mi jön ki belőlük, nehéz

megjósolni. Amit tényként

szögez le Surján

László: Magyarország

messze nem használta ki az Európai

Unió adta lehetőségeket.

Amíg 2004-2005-2006-ra vonatkozóan az

elnyerhető pénzek jó 90

százalékát felhasználtuk,

addig a 2007-2008-ra rendelkezésre

álló, lehívható

összegnek csupán a 16

százalékát (2008 decemberi adat)

vettük fel. Ennek okait abban látja, hogy

maga az unió rendszere bonyolult, késett

a döntéshozatal, másrészt a

magyar kormány is hibás: szigorúbb

feltételeket szabott és szab itthon a

pályázóknak, mint amilyeneket az

EU előír. Például:

miközben egy borsodi kisvállalkozó

akár 70 százalékos

támogatást is kaphatna, az arány

épp fordított: neki kell

biztosítania a 70 százalékot a 30

százalék uniós pénz

mellé.
Surján László

kijelentette: megpróbálja elérni,

hogy szabály rögzítse: ne lehessenek

az egyes országok feltételei

szigorúbbak, mint az uniós

előírások.

- Szabados Gábor -