DAM: "Örömmel indítanám újra a termelést"

Hozzám hasonlóan önök is

jól tudják, milyen

megrendeléseket kaptunk az

elmúlt időszakban és milyen

árakat tudtunk elérni. Ezek

alapján jutottunk arra, hogy nem tudjuk

folytatni gazdaságosan a

működést. Ráadásul

kevés a megrendelés,

ezért a tulajdonos úgy

döntött, hogy megállítja a

termelést. A költségeket

minimalizálni kell, ezért

jelentettük be a csoportos

leépítést. Ezt

követően át kell vizsgálni a

céget, és a

termelőberendezéseken végre

kell hajtani a szükséges

fejlesztéseket, hogy

újraindíthassuk a

termelést – kezdte

beszédét a tegnapi

munkásgyűlésen 

Mladen Pejkovics, a DAM 2004 Kft.

ügyvezető igazgatója. 9

hónap és 1,5 év – Hogy

mennyi idő szükséges ehhez? –

tette fel a mindenkit érdeklő

kérdést. – Ez lehet 9 hónap

és másfél év

között. – A

világméretű krízis

különösen nagy hatással van az

autóiparra, sok

autógyár

leállította a termelést

és csökkentették a korábban

tervezett számokat, ez pedig a mi

termelésünket is

befolyásolja. Azt reméljük, hogy az

előbb említett időszakban meg tudjuk

valósítani a szükséges

fejlesztéseket. Hogy miért van

erre szükség? Habár az elmúlt

év kiemelkedő volt az

acéliparban, a

diósgyőri

kohászatnál nem

érződött ez. Az okok a

hatékonyságban és a

meglévő

technológiában keresendők,

ami miatt nem vagyunk versenyképesek.

Nem azért jöttem ide, hogy

leállítsam a termelést

vagy bezárjam a gyárat,

és ha a tulajdonosok támogatnak

engem, örömmel indítom újra a

termelést. Addig is azonban a

vezetés nevében mondhatom, hogy

valamennyi dolgozónkat támogatni fogjuk a

lehetőségeinkhez mérten –

hangsúlyozta az ügyvezető,

majd átadta a szót a jelen

lévő több száz

dolgozónak.

Kell a

segítség

– Megkapjuk-e egyösszegben a

járandóságunkat? –

fogalmazta meg elsőként a sokak szerint a

jelen helyzetben legfontosabb kérdést egy

férfi. A válaszban elhangzott, hogy ezen

vannak, de ehhez elengedhetetlen a tulajdonosi

és a kormányzati

segítség is. S ha már a

kormányzati

segítségről esett szó,

rögtön megkérdezte valaki a

tömegből, hogy miért nem fordultak

korábban a kormányhoz?

Mladen Pejkovics elmondta, hogy

megnézte, milyen jogcímen lehetne

támogatást kérni, de

sajnos az Európai Unió

tagállamaiban nincs lehetősége a

tagország kormányának az

acélipari cégek

támogatására. Így

hasztalan lett volna a kormányhoz

fordulni. – Nincsenek állami

megrendeléseink, hogyan is

tudnának segíteni? Mi csak a

külföldi megrendelőkre

számíthatunk – tette hozzá.

és válaszok

Az alábbiakban a dolgozók

kérdéseiből

és az elhangzott

válaszokból

tallóztunk:

– Miért ezeket a

termékeket gyártottuk az

elmúlt években?

Olyan termékek

gyártását

választottuk, amiről azt

gondoltuk, jó áron lehet

értékesíteni.

Amikor betonacélt

gyártottunk, mindig

veszteséget termeltünk.

Csak a jelenlegi

termékszerkezet

továbbfejlesztésével

tudunk eredményt elérni,

mert most ezzel sem vagyunk

versenyképesek. Emellett a

hatékonyságon is

javítani kell, amihez

elengedhetetlen a berendezések

egy részének

cseréje, és a

munkához való

hozzáálláson is

változtatni kell. Nekem sem

tetszik, hogy ezt ki kell mondani, de

ez van. A jelenlegi tulajdonos

akkor vette meg a céget, amikor

a felszámolás

határán állt, s az

elmúlt években

bizonyította, hogy azt akarja,

megmaradjon ez a cég, termeljen,

folytassa az évszázados

hagyományt. De

néhány hiba

történt az elején,

nem volt megfelelően szervezve a

termelés, a

marketing és a

kereskedelem sem. S bár

a fejlesztés és az

átszervezés egy

részét

megvalósítottuk

korábban, ez kevés volt,

nem lett hathatós

eredménye. Mára

világossá vált,

csak akkor lehetünk

versenyképesek, ha a

versenytársakhoz hasonló

szinten tudunk működni. S

mindannyiunknak része van abban,

hogy ide jutottunk.

– Miből gondolja, hogy

egyévnyi szünet után

ugyanezekkel az emberekkel és

berendezésekkel megéri

beindítani a

termelést?

Jelenleg csak remény van az

újraindításra,

de megfelelő üzleti tervek

nélkül nem tudok

konkrétumokat mondani,

előbb meg kell vizsgáltatni

szakértőkkel az egyes

területeket. Én jó

esélyt látok erre, s

hiszek benne, hogy termel még az

acélmű. De mint

már mondtam,

korszerűsítés

nélkül, a jelenlegi

körülmények közt

lehetetlen lenne újraindulni.

– Ha szétszéled

a társaság, ha

elküldenek mindenkit, hogy

tudják majd összeszedni a

működéshez

szükséges

szakembereket?

Amit bejelentettünk, az a

legrosszabb eset, ettől

lehetőség szerint kevesebb

embert szeretnénk elengedni. Mi

sem örülünk ennek, nem

így terveztük.

Higgyék el, nekem sem

könnyű itt állni

önök előtt és

ezeket mondani, nagyon rosszul

érzem magam. Hát

még mi – hangzott a

tömegből a keserű

reakció.

– Mit takar a

technológiai- és a

termékszerkezetváltás?

Ezeket kivel akarja

megvalósítani a

cég?

A végső válaszok

csak akkor jöhetnek, amikor a

szakemberek átnézik a

dolgokat és megteszik a

javaslatokat. Azaz a marketingesek

megmondják, hogy mire lesz

igény a jövőben, s

ennek tükrében a

technológiai szakemberek

meghatározzák, milyen

korszerűsítésre van

szükség. Március

végén már

többet tudhatunk. 

József, a Vasas

Szakszervezet elnöke jelezte:

az elképzelések szerint

az 57. évüket

betöltők

korengedményes

nyugdíjba mehetnek, ha a

kormány és a

tulajdonos

segítségét

bírják ehhez. –

Mindenkit arra kérünk, hogy

aki betöltötte a

korengedményes

életkort, azonnal jelentkezzen a

nyugdíjfolyósítóhoz,

hogy mihamarabb beszerezhessék a

szolgálati viszony

elismeréséhez

szükséges papírokat.

Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy

az elbocsátások

megkezdése előtt

lássuk, kit lehet alanyi,

illetve

korengedményesen

nyugdíjazni.

Erre reakcióként egy

asszony megkérdezte: aki elmegy

nyugdíjba, megkapja a

végkielégítést

is?

Az ügyvezető

jelezte, már

előkészítették

a konzultációkhoz

szükséges dokumentumokat, s

mindent megtesznek annak

érdekében, hogy ne

sérüljenek a

munkavállalók

érdekei, de minden esetet

külön kell

kezelni.  

dolgoznak

Bár a diósgyőri

kohászat nagy

részében csak

ügyeletet adnak a

kohászok, a

készáruraktár

dolgozói még dolgoznak,

hiszen több ezer tonna áru

van benn.

Ennek mi lesz a sorsa? Ezekre a

dolgozókra végig

szükség van, maradnak?

– kérdezte egyikük.

Mladen Pejkovics

szerint a raktáron

lévő áru közt

van, ami szerződés szerint

eladtak, de határidőn

túl gyártották le,

s van olyan is, ami selejtes. –

Természetesen amit tudunk,

eladunk, hiszen erre a pénzre

számítunk, hogy ki tudjuk

fizetni a béreket. Azt,

hogy hogyan fog működni a

műszak és hogyan

szervezzük a

kiszállításokat,

attól függ, milyen

ütemben tudjuk

értékesíteni az

árut – tette

hozzá.  

Kapcsolódó cikkek:

• Munkásgyűlés a

DAM-ban: kohászkérdések

válasz

nélkül   

vasazásnak vége?!

sátoraljaújhelyi Prec-Castnál

is?

emlékképei az LKM egyes

kapujából 

segítséget"       

kohómérnökök!

munkát ajánlani

Krízis Munkacsoport

múlva termelhet újra

tudjuk, mihez"

válságának

"áldozata"

újraindulásához

kapu 

Vasgyár?

szürke nappalok..."  

létszámleépítésről

összehívja a Kohászati

Krízis Munkacsoportot!

kohászat –

összefoglalónk

kohászat? 

Még lehetnek

alternatívák?

fenyeget!"

Megkérdeztük a

politikusokat

katasztrófális!"

kohászatból?