Felkorbácsolt hangulat a miskolci orvosvesztegetéses perben

Az ügyvédek perbeszédével

folytatódott a két esztendeje

elkezdődött,

orvosvezstegetéses ügyként

ismerté vált per. Az ügyészi

perbeszéd alaposan felkorbácsolta

néhány, pontosabban három

vádlott hangulatát, mert a

vád képviseletében

végrehajtandó

szabadságvesztést

indítványozott egy kórházi

főorvosnak, és az ügy két

kulcsfigurájaként nyilvántartott

közvetítőknek. Azoknak, akik

pénzért közvetítettek a

rokkantosítást elérni

szándékozó betegek és a

szakértői intézet orvosai

között. Az ügyésznek

összességében 640

bűncselekményre vonatkozóan

kellett indítványt tennie a perbe fogott

tizenegy orvossal, kilenc nővérrel

és közvetítővel, valamint

félszáz rokkantosított

személlyel összefüggésben,

akiket hivatalos személy által

kötelességszegéssel és

üzletszerűen elkövetett

vesztegetés bűntettel és más

bűncselekményekkel vádoltak

meg.

Indítvány börtönre

és felmentésre

A köznyelvi szóhasználat szerint

„ülős”

börtönbüntetéssel fenyegetett

főorvos feje fölött akár 10

évig terjedő, a két

közvetítők feje fölött pedig

halmazati büntetésként akár 8

évig terjedő, ténylegesen

letöltendő szabadságvesztés is

lebeghet. A vádlottak

többsége felfüggesztett

szabadságvesztéssel vagy

pénzbüntetéssel

számolhat.

Csupán néhány

vádlott számára

jelenthetett megkönnyebbülést, amikor

az ügyész velük kapcsolatban a

bűncselekmény

megszüntetésére tett

indítványt. Az érintettek

számára lehangoló

ügyészi perbeszédek

elhangzása után az ügyvédek

vették át a főszerepet. A hat tucat

vádlott közül egyelőre nyolcnak a

védője mondhatta el a

védőbeszédét, és

igyekezett meggyőzni védence

ártatlanságáról a

taláros testületet. A B.-A.-Z. Megyei

Bíróság dr. Czirbrik

Attila vezette bírói

tanácsára hárul hamarosan a

feladat, hogy valamennyi adat,

bizonyíték, feltárt

körülmény és vallomás

ismeretében ítéletet hozzon a nem

mindennapi ügyben.

Előzmények

Az ügy szálai 2003-ra nyúlnak

vissza. A perirat szerint kenőpénz

fejében az orvosok nem a valós

állapotnak megfelelő

rokkantsági százalékot

állapítottak meg a betegeknél,

és ezzel kárt okoztak az Országos

Egészségbiztosítási

Pénztárnak (OEP).

Személyenként néhány

százezer forinttól

többmilliós összegig terjed az

államot ért kár.

Ráadásul az Országos

Orvosszakértő Intézet

néhány orvosa

kötelességét megszegve hamisan

állapította a páciens

munkaképességét. Az ügy

másik szála a Szent Ferenc

Kórház néhány

orvosát és alkalmazottját

érintette, akik ugyancsak

közvetítői díj fejében

kórházi

zárójelentést produkáltak a

rokkantosításhoz úgy,

hogy a pácienseknek be sem kellett

feküdniük a kórházba.