Gazdasági válság: "Szemérmetlen profit hajhászás"

A jelenlegi azonban nem hasonlítható

össze a korábbiakkal, legalábbis

egyelőre nem, mert rövid ideje tart (azaz

éppen csak az elején vagyunk), így

még korai értékelni.

Általános,

gazdaságtörténeti tanulságai

azonban vannak. Ezekről is kérdeztük

Nagy Aladárt, a Miskolci

Egyetem Gazdaságtudományi

Karának oktatóját.

– Minden nemzetgazdaság

működése három fő

tényező harmóniáján

alapszik: a reálgazdaságén, a

pénzügyén, és

pszichésén – mondta.

Hozzátette: „a jelenlegi krízis a

pénzügyi tényezők

zűrzavarából alakult ki, amelyet a

80-as évek elején elkezdődő

globalizáció indított el.

Mégpedig úgy, hogy a

reálgazdasági folyamatokban sikerült

a globális szabályozás, a

pénzügyi területen azonban nem,

így a harmónia felborult. Ez a teljes

szabályozatlanság vezethetett oda, hogy

hitelt szinte bárki kaphatott, akár

fedezet nélkül is. Azaz a

pénzügyi szabályok

megszüntek.”

Miért maradt

el?

Miért maradt el a pénzügyi

világ teljeskörű

szabályozása? Nagy

Aladár szerint ennek négy oka

van, de elsőként az USA

végtelenül önző – ahogy

ő fogalmazott – nagyhatalmi

politikáját említette. Majd

továbbsorolta: „Egyes nemzetek

felelőtlen gazdaság politikája is

okolható ezért, képtelenek voltak

belső megtakarításokra,

kölcsönöket vettek fel,

eladósodtak. Valamint a pénzügyi

elit is hibás, hiszen őket

szemérmetlenül a profit

hajhászás érdekelte. Ezen

kivül világszerte jellemző, hogy a

törvényhozásban olyan emberek hoztak

gazdasági döntéseket,

akiknek fogalmuk sem volt, hogy miről

döntenek, és intézkedéseik

következményeit sem látták

be.”

Milyen kimenetele lehet a mostani

válságnak? Nagy

Aladár erre nem adott

megnyugtató választ: „A szakmai

közösségek egyetértenek abban,

hogy a pénzügyi zűrzavar csak 3-6

hónap múlva éri el a

reálgazdaságot, s

pusztítani fog. A szétesett

pénzügyi szektor ezen a területen fog

újabb károkat okozhat. Majd a

pszichés tényezőt éri el a

recesszió, s ez még súlyosabb. Itt

az a kérdés, hogyan lehet

helyreállítani a bankok,

vállalatok üzleti bizalmát. Ehhez

évekre lesz szükség, ezért a

válság még tovább tart

majd.“

vagy

nélküle?

Egyes nézetek szerint a reformhoz

válság kell, illetve minden

válság elhozza a reformok

iránti igényt. Ez

közkeletű felfogás –

hangsúlyozta Nagy

Aladár, de

hozzátette: nem hisz ebben. Mint

magyarázta: a válság

önmagában nem garantálja

az igényt a reformokra, ez

csupán egy

felvilágosodás korabeli

illuzió. A valóság

azonban azt mutatja, az emberek

kényszer hatására

változhatnak – tette

hozzá. A

válság persze lehet

egyfajta kényszerítő

erő, de nem tudhatjuk, hogy ki hogyan

reagál rá.

Volt példa arra, hogy

háború nélkül

oldódjon meg egy

válság?

– A krízisek megoldása

nem mindig a háború volt,

inkább a fordítottja igaz,

legalábbis a demokratikus

országoknál –

válaszolta. Hozzátette:

ugyanis az nemzetek terjeszkedő

politikája, a hatalmi

ábrándok vezettek

költekezéshez, ahhoz, hogy a

nemzetgazdaságot nem tudták

finanszírozni.

gazdaságKondratyev orosz

közgazdász szerint a

világgazdaság 50

évente hullámzik, így

előre megjósolható, hogy

mikor következik be egy újabb

válság. Nagy

Aladár szerint az orosz

közgazdász több

évtized alatt

összegyűjtött egy

adatbázist, amelyben valóban

megfigyelhető egy ciklikus

mozgás. Ez persze hihető

magyarázat, de nem

bizonyított tény, ezer

sebből vérzik –

hangsúlyozta.

fellendülés: 1760–1815, a

válságkorszak:

1815–1849.

fellendülés: 1850–1873, a

válságkorszak:

1874–1895.

fellendülés: 1896–1929, a

válságkorszak:

1929–1945.

fellendülés: 1945–1973, a

válságkorszak

1973–1990.

fellendülés: 1990–2008, a

válságkorszak, 2008–??