Veserák: A férfiaknál sokkal gyakoribb

Előfordulásának egyre

növekvő gyakorisága az

életvezetési, környezeti és

munkahelyi kockázati tényezők

kedvezőtlen alakulásában

keresendő.

A két

típus

A veserák alapvetően két csoportba

osztható: vese-üregrendszeri és

vesesejtes rákokra. A vese-üregrendszeri

rák az általában későn

felismerhető és nehezebben kezelhető

daganatok közé tartozik, de

lényegesen ritkábban fordul elő,

mint a vesesejtes rák. Az utóbbi

néhány évben a hatékonyabb

gyógykezelés javított a

kedvezőtlen halálozási

arányszámon.

A betegséget korai

stádiumában nem kíséri

semmilyen tünet, és korábban

költség-hatékony

szűrővizsgálati módszer sem

állt rendelkezésre, így az

érintettek az esetek jelentős

hányadában csak késői

stádiumában kerültek orvoshoz. Az

előrehaladott daganatra utaló panaszok

között a vérvizelés,

deréktáji fájdalom

és a hasban tapintható duzzanat a

jellemző, gyakran fordul elő ismeretlen

okú láz, és a betegek

néha csak leromlott általános

állapotban mennek először orvoshoz,

amikor panaszaik már távoli

áttétekkel kapcsolatosak. Az

utóbbi években azonban a hasi ultrahangos

vizsgálatok elterjedésével, az

általános belgyógyászati

kivizsgálások során igen gyakran

mellékleletként fordulnak elő

veserákos esetek. Ennek megfelelően a

korábbi tendencia megfordult, és az

esetek többsége korai

stádiumú, sebészeti

módszerrel gyógyítható.

Itt is a

dohányzás!

A legtöbb daganatos megbetegedéshez

hasonlóan a veserák

előfordulási gyakorisága is nő

az életkorral. A betegség

kialakulásának döntően

külső kockázati tényezői

vannak. Vese-üregrendszeri rákok

esetében a környezeti ártalmak

közül első helyen a

dohányfüst áll, amely az esetek

20-30 százalékában

meghatározó oki tényező. Az

aktív dohányosokban a

rákkeltő hatás rohamosan nő a

napi dohányfogyasztás

mértékével, valamint a

dohányos évek számával. A

vesesejtes rák kockázati

tényezői között a krónikus

veseelégtelenség is szerepel. Nagy

jelentősége van a családi

előfordulásnak, mely elsősorban a

hasonló életvezetési

szokások, ritkábban genetikai

tényezők szerepére utal. Az ilyen

családokban különösen fontos a

rendszeres, évenkénti ultrahangos

vizsgálat.

Hogyan és milyen

eséllyel?

A betegség

gyógyításában a

műtéti beavatkozás a

meghatározó. A korai esetekben

kevés kivétellel műtétet

végeznek, amely ma már egyre gyakrabban

csak részleges eltávolítást

jelent. A korai stádiumú betegek

túlnyomó többsége miatt a

primer ellátás mindenképpen

sebészi, és legtöbbször az

előrehaladott esetekben is, amennyiben ez

technikailag lehetséges.

Onkológiai kezelésre csak biztos

szövettani diagnózis birtokában van

lehetőség. A szövettani

vizsgálat eredményétől

függően később

daganatgátló kezelésre

(kemo- és immunterápiára)

és (ritkán) kiegészítő

sugárterápiára is

szükség lehet. Előrehaladott

veserákok kezelésében gyakrabban

kap szerepet a kemo-,sugár- és

immunterápia. A napjainkban ismert legjobb

kezelés mellett az előrehaladott

veserákos betegek teljes

gyógyulásának a

valószínűsége 40-50

százalék, ami az idejében

kórismézett esetekben elérheti a

90 százalékot. A vese-üregrendszeri

rákok viselkedése rosszabb, mint a

vesesejtes rákoké, utóbbi esetben

az esetek többségében a

műtéti beavatkozás elegendő a

teljes gyógyuláshoz.

Tudott

róla?

A veserák megelőzésben nagy

jelentősége van az immár csaknem

szűrő jellegűnek is tekinthető hasi

UH vizsgálatnak; évente egy ilyen

vizsgálat mindenképpen nagy

jelentőségű, hiszen az utóbbi

időkben a műtéti

lehetőségek is kiszélesedtek, a

korai esetek túlnyomó

többségében nagy vágás

nélkül, laparoszkópos

műtéti megoldásra is van

lehetőség.

„Keresztártalmak”

Az ipari ártalmak között egyes

kémiai vegyületek szerepelnek (az

oldószerként kiterjedten használt

triklóretilén, a bőr

megmunkálásához

szükséges vegyszerek,

kőolajtermékek), az

építőiparban régebben

alkalmazott azbeszt és az elektronikai iparban

gyakori kadmium-felhasználás. A

dohányzás valamennyi ipari

ártalom esetén tovább növeli

a kockázatot. A gyógyszerek

közül a régebben

fájdalomcsillapítási céllal

szedett fenacetin szintén növeli a

vese-üregrendszeri rák

előfordulási gyakoriságát. A

betegség a városi lakosság

körében gyakoribb, mint a vidéki

népesség körében, ami a

komplex környezeti ártalom

következménye.

Kapcsolódó cikkek:

•  A

veserák

ártalom
Ez az a rákfajta, amely korai

stádiumban tünetmentes. Így

legtöbbször későn ismerik

fel. A fej-nyaki daganatokról van

szó. Tudjon meg Ön is róla

többet! A fej-nyaki

daganatokról

dohányfüst a legfőbb

bűnös
Minden ötödik dohányost

utóléri a tüdőrák.

Sajnos, e tény sem bizonyul elég

hatásosnak. A tüdőrák

általában az idősebb

generációt veszélyezteti, a

betegség felismerése leggyakrabban 55

és 65 év közé esik.

  A

tüdőrák