Egyetem: szorosabb a nadrágszíj

Ez még olyan elvonás, amit ki

tudunk gazdálkodni – reagált

Patkó Gyula a Miskolci

Egyetem rektora azon

kérdésünkre, miként hat az

intézményre az Oktatási

Kulturális Minisztérium

felsőoktatást érintő

elvonása, ami több mint 3,5

milliárd forint. Ebből a Miskolci

Egyetemre eső rész közel 116

millió forintot tesz ki. A rektor

portálunknak elmondta: a

közelmúltban fogadta el az egyetem

vezetése az intézmény

költségvetését, melyben az

állami normatíva kieső

részét saját bevételekkel

pótolták. A saját bevételre

többek között az

innovációból lehet

számítani, azaz kutatások,

szakértői munkák

végzésével.

Több

jelentkező

– Ez egyébként régóta

stratégiai kérdés az

egyetem számára –

hangsúlyozta a rektor, – hiszen

tudjuk a demográfiai adatokból, hogy a

hallgatók száma évről

évre csökkenni fog. Emiatt folyik az

intézményben a

különböző szervezeti

egységek racionalizálása.

Megtörtént a gazdasági

és műszaki

főigazgatóság, a

számítóközpont,

valamint a központi

igazgatóság

átvilágítása. Amelyik

feladatot lehetett (például a

karbantartást), azt kiszerveztük. Ebben az

évben javítja a helyzetünket, hogy a

30 százalékos országos

átlaggal szemben a Miskolci Egyetemen

35 százalékkal nőtt a

jelentkezők száma tavalyhoz

képest:

(A növekedést az okozza, hogy a nyelvi

előkészítő

osztályokban az idén végez az

első évfolyam, és hogy ebben az

évben már tömegesen jelentkeznek a

hallgatóka mesterképzésre. a

szerk.)

Maguk termelik

ki

Pontos számok után Széll

Gábor, gazdasági

főigazgatónál

érdeklődtünk. Ő úgy

tájékoztatta portálunkat, hogy a

116 milliós elvonást márciusban

követte egy újabb, ami 47,5 millió

mínuszt jelent az egyetem

költségvetésében.

– A hiányt úgy oldottuk

meg, hogy az intézmény minden

gazdasági egysége egy havi

munkabérét maga termeli meg, ha nem

tudja, akkor a létszámát

úgy kell alakítania, hogy a

béreket és járulékokat

fedezze a rendelkezésre álló

összeg. Megtudtuk, az egyetem évi

állami normatívája 7,8

milliárd forint, aminek 90

százalékát viszik el a

bérek és járulékok. A

legnagyobb bevételt a

költségtérítéses

hallgatók tandíja jelenti

(évi 1 milliárd forint), több

száz milliót hoz a vállaltoknak

végzett kutatómunka, a

bérbeadások és a

szakképzési támogatások.

Széll Gábor is azt

állította: az eddigi elvonásokat

még ki tudják gazdálkodni, de ha

jön még egy nagyobb

megszorítás, akkor új

költségvetést kell

készíteni. Spórolni pedig

már csak a létszámon lehet.

kormány döntZávecz

Ferenc fejlesztési

és gazdasági

szakállamtitkár

közlése szerint a

támogatási

előirányzatok 1,7

százalékát

zárolták, és

erről az

intézményeket

levélben

tájékoztatták. Az,

hogy ezekhez az összegekhez mikor

juthatnak hozzá ismét az

érintettek, a

kormány

döntésétől

függ.