Encs, akár a gyorsan növő fa

ÉM: Milyen

fejlődésen ment át Encs a 25

év alatt?

Bratu László:

Huszonöt év a települések

életében nem olyan nagy idő,

mégis ezen rövid időszak alatt

kedvező földrajzi fekvése, a

vasút, a főút közelsége

és a település lakóinak tenni

akarása következtében vált

kis faluból térségi

központtá Encs. A

várossá avatott település

6400 fős állandó lakosa által

gerjesztett szolgáltatások iránti

igény fejlesztéseket indukált a

gazdasági, kereskedelmi életben,

egészségügyi területen

és a

közműszolgáltatások, az

infrastrukturális fejlesztések

terén egyaránt.

ÉM: Encset Abaúj

fővárosaként is emlegetik. Mivel

szolgált rá erre a címre?

Bratu László:

Encs a várossá avatás

után mint gyorsan növő fa, úgy

terebélyesedett területileg, központi

szerepében és lakói

számában egyaránt.

Átalakult szerkezetileg, a fejlődés

során a városközpont

többször áthelyeződött,

míg kialakult a mai állapot.

Nagysága, dinamikus fejlődése az

aprófalvas abaúji térség

problémáinak felvállalása,

a tőle telhető

segítségnyújtás tette a

várost a vidék kereskedelmi,

igazgatási, oktatási,

szolgáltatási,

egészségügyi és

művelődési

központjává.

ÉM: Az abaúji

térséget gyakran emlegetik a

megyén belül is az elmaradott

térségek között. Ön

szerint mi hozná meg a

fejlődést?

Bratu László: A

mezőgazdaság és a

környék adottságai által

biztosított lehetőségek

mentén a növény– és

gyümölcstermesztés

támogatása mellett az idegenforgalom

lehetőségeinek minél

szélesebb körű

kihasználása hozhatná meg a

fejlődéshez szükséges

tőkét. A felemelkedéshez

nélkülözhetetlen a

munkahelyteremtés. Természetesen a

város ipari területen is

próbál munkalehetőségeket

biztosítani. Jó ütemben

fejlődik az Encsi Ipari Park, az

uniós források kihasználása

meg vonzóbbá teheti a parkot a

befektetők számára.

ÉM:

Várható–e a

közeljövőben valamilyen

beruházás, fejlesztés a

városban vagy a

környékén?

Bratu László:

Céljaink bőven vannak. Az elmúlt

években befejeződött a város

közművesítése, a

közvilágítás

korszerűsítése, tudatos

útfelújítási program

folyik, megtörtént a várost

átszelő utak rekonstrukciója. Az

önkormányzat mindent megtesz annak

érdekében, hogy

intézményei, épületei

folyamatosan korszerűsítésre,

szükség esetén

bővítésre kerüljenek. Elindult

épített értékeink,

műemlékeink felújítása

is. Ezt a folyamatot szeretné a város

vezetése tovább folytatni kiemelten

kezelve a városközpont

kialakításának

igényét.

ÉM: Hogy és

miből élnek itt az emberek, milyen

munkalehetőségek vannak

számukra?

Bratu László: Sajnos a

keresőkorú lakosság jelentős

része kereslet hiányában nem tud a

munkaerőpiacon

érvényesülni.

Magas a szociális

ellátásokból élők

aránya. A keresők jelentős

hányada nem talál magának helyben

megélhetési lehetőséget,

bejárni kényszerül

Miskolcra, vagy más környező

városba. Az önkormányzati

lehetőségek igen szerények.

Mégis, az önkormányzat a

város legnagyobb foglalkoztatója.

Intézményeiben közel 440 fő

dolgozik. A gazdasági nehézségek

miatt a vállalkozók,

gazdálkodó szervezetek

beruházásai, munkahelyteremtő

kezdeményezései minimálisak,

messze elmaradnak a szükségestől.

ÉM: Milyen célokat

tűzött ki a következő 25

évre?

Bratu László: Úgy

vélem, hogy az előttünk

álló legfontosabb feladat a fiatalok

helyben tartása, az itt élők

megélhetését

biztosítandó gazdasági

beruházások támogatása.

Ebben természetesen eredményeket

elérni a mai gazdasági

válság idején nagyon nehéz,

de a település minden

lakójának tennie kell a

meglévő lehetőségek

kihasználása mellett e cél

elérése érdekében.