2009.09.01. 08:58
A villanyszerelők magányossága
<p>Miskolc, Klagenfurt - Tavaly december óta<br /> várják elmaradt bérüket az<br /> Karintiában munkát vállaló<br /> villanyszerelők.</p>
Egy tavaly nyáron megjelent
újsághirdetésre az ország
számos pontjáról jelentkeztek
villanyszerelők. Az EU 600 millió
eurós támogatásával
épülő klagenfurti (Ausztria)
kórházon kellett dolgozniuk azoknak a
szakembereknek, akik egy Vas megyei cég
közvetítésével munkába
állhattak a Neter Krajnc d.o.o.
nevű maribori cégnél, a
kivitelező
alvállalkozójánál.
Gyanús
jelek, mesés fizetés
Gyanús jel akadt éppen elég, de a
kemény munka után ígért
szép jövedelem a
borúlátóbb természetű
munkavállalókat gyanakvását
is elaltatta. Ilyen intő jel lehetett volna, hogy
a dolgozók munkába
lépéséhez szükséges
papírok
elkészítéséhez a
cégnek négy hónapra volt
szüksége, azonban a 14
villanyszerelő így sem kapott
magyar nyelvű munkaszerződést –
időhiányra hivatkozva végül a
szlovén nyelvű szerződést
íratták velük alá.
A szakemberek kiutaztak Klagenfurtba és
munkába álltak. Folyamatosan –
gyakran napi tizenkét órát –
dolgoztak, sokkal keményebben, mint itthon, mert
abban reménykedtek, hogy ez a fizetéskor
majd a számlájukon is látszani
fog. Azonban csalódniuk kellett:
villanyszerelőink a decemberi és
januári alapbérüket megkapták
ugyan, de a
túlórapótlékokat és
a februárra, márciusra járó
bért már nem, pedig gyakran
kérték a jussukat a velük
lévő vasi művezetőtől
és az építkezésen
hébe-korba megjelenő
cégvezetőtől, Boris
Krajnctól is.
Elszakadt a
cérna
A cérna március végén
szakadt el a villanyszerelőknél:
heten petíciót írtak az
ügyvezetőnek, hogy amennyiben nem
kapják meg járandóságukat
április elsejéig, beszüntetik a
munkát. Levelükben számos
kifogást sorolnak fel: például
nehezményezték, hogy a
hazautazásuk nincs megoldva, a
szabadságot, az ünnepet nem fizetik
és betegség esetén nem illeti meg
őket egy cent sem, ráadásul a
családi pótlékot sem kapják
meg. Szóvá tették azt is, hogy
munkaszerződés sincs a
kezükben, a munkavállalási
engedély másolatát nem
kapták meg, és a munkába
járásra sem kapnak
költségtérítést. A
levelet átadták a vasi
művezetőnek, aki vagy
továbbította azt Boris
Krajnc felé vagy nem, mindenesetre a
pénzügyekben nem történt
előrelépés.
Emiatt többen feladták
állásukat odakinn és
hazajöttek. Akik kinn maradtak, azok számos
szóbeszédet hallottak: úgy
értesültek, hogy a szlovén
cég és az azt megbízó
Siemens Elin valamin
összerúgták a patkót,
és ezért késik a pénz.
Más felől azt hallották, hogy az
üzletfelek perben állnak egymással,
s annak lezárultáig a Siemens
Elin banki letétbe helyezte a
kérdéses összeget.
Elutasító
levél és
visszacsábítás
Természetesen volt olyan villanyszerelő,
aki közvetlenül az Elint, mint
fővállalkozót is megkereste, azonban
Manfred Freitag projektvezető
elutasító leveléből az
derült ki, hogy a munkavállalók nem
állnak közvetlen szerződéses
kapcsolatban az Elinnel, csak az
alvállalkozóval, így az
Elin nem tud fizetni nekik.
A hazatértek közül többeket
később visszacsábítottak
Ausztriába, azt ígérték
nekik, hogy ha újra munkába
állnak, megkapják az elmaradt
bérüket is – ez azonban nem
teljesül, így többen
végérvényesen hazatértek.
A pórul járt
villanyszerelők közül nyolcan
még április 29-én a
klagenfurti kamaránál tettek
feljelentést a szlovén cég ellen,
mert azt a tájékoztatást
kapták a Régióközi
Szakszervezeti Tanács (német
rövidítése: IGR) eisenstadti
(kismartoni) irodájától, hogy itt
élhetnek jogorvoslattal, azonban még nem
kaptak visszajelzést az ügyben, de
azóta a Neter Krajnc cég
ügyvezetőjét, illetve annak vasi
képviselőjét sem tudják
elérni.
Egzisztenciájukat
vesztett családapák
"Egyre elkeserítőbb a helyzetünk,
remény sincs arra, hogy valaha is megkapjuk a
fejenként 8-10 ezer eurós ki nem fizetett
bérünket. Márpedig a mostani
"válságos" időben mindenki
abból él(ne), amit keservesen,
kétkezi munkával megkeresett. És
mi megdolgoztunk a pénzünkért. Van
közülünk, akit egyre jobban szorongat a
hitelező bankja, van, akinek az
egzisztenciája olyannyira romokban hever, hogy
egyelőre nem tudja, miből vesz könyveket
a középiskolás
lányának. Perre kéne menni, de
miből? Próbálunk jogi
segítséget kérni, de sajnos a
legtöbb helyen falakba ütközünk,
senki nem "tud" segíteni.
Problémánk, amelyre már
hónapok óta nem sikerül
megoldást találunk, sajnos nem
egyedi” – áll abban az emaliban,
amit az egyik pórul járt miskolci
villanyszerelő juttatott el
szerkesztőségünkbe.
A Külügyminisztérium konzuli
főosztályának munkatársa
szerint a honi külképviseletek nem tudnak
segítséget nyújtani a
külföldön hasonló helyzetbe
került magyar munkavállalóknak,
ezért mindenképpen a jogi utat javasolta,
még ha az hosszadalmasnak és
költségesnek tűnik is, mert csak ezen
a módon nyerhetnek valódi jogorvoslatot.
Van
remény?
Dr. Bertók Mihály, a
nemzetközi jogban járatos
ügyvéd szerint, a helyzet nem
reménytelen, bár ő sem
ígér villanyszerelőinknek
gyors sikert. Mint mondta: a
bírósági beadványt abban az
országban kell benyújtani, ahol a
munkavégzés folyt (esetünkben
Ausztriában), de nem a kamarához
kell fordulni hasonló esetben, hanem a
bírósághoz, és
polgári peres eljárás során
kell kikényszeríteni a fizetést.
Ennek lebonyolításához
mindenképpen szükség van egy
jogvégzett, hasonló ügyekben
tapasztalatot szerzett képviselőre. Egy
munkaügyben járatos jogász
szerint azonban az egyedi fellépés
nehézkes, ezért mindenképpen
célravezető lenne egy
perközösséget létrehozni, mert
így könnyebben megállapodásra
juthatnak egykori munkáltatójukkal az
átvert villanyszerelők.
Kapcsolódó cikkek:
Dubaiba
álláshirdetés
mézesmadzagnak álcázva