Viharos parkalapítás a Zemplénben

Felkutatni, megőrizni és megmutatni a

Zempléni-hegység és

környéke csodálatos

értékeit, mindezt egy nemzeti

park égisze alatt – e

célból hívták életre

2006 októberében a Zempléni

Nemzeti Parkért Szövetséget. A

szövetség egyik alapítója

volt a több mint hetven települést

tömörítő Zempléni

Településszövetség,

ám a hegyközi polgármesterek

kezdeményezésére a civil szervezet

májusban úgy döntött,

kilép a szövetségből.

Indokként az hangzott el, hogy alaposan

át kell gondolni a ZNP

létrehozását, mert a

természet túlzott védelme ezen a

vidéken már az emberek

megélhetését is

veszélyezteti. S bár az érveket

és ellenérveket felsorakoztató

felek álláspontja nem közelít

egymáshoz, Szabó Imre

környezetvédelmi és

vízügyi miniszter bejelentette: a

tárca támogatja az

önálló Zempléni Nemzeti

Park létrejöttét.

Nem kérnek

belőle

– A ZTSZ eleinte támogatta az

elképzelést, de akkor még csak

alapinformációkkal rendelkeztünk.

Aztán amikor megtudtuk, hogy mi ennek a tartalma

és mivel jár a nemzeti park

működése, visszakoztunk. A

vállalkozások számára

hátrányos követelményeket

támasztanának ugyanis mind

gazdasági szempontokból, mind pedig

hatósági oldalról. Ezért

döntöttünk úgy, hogy nem

kérünk a nemzeti parkból

– mondta az Észak-Magyarország

érdeklődésére

Lesovics Miklós,

Pálháza polgármestere.

Kérdésünkre az

erdőtelepítéseket és

fakivágásokat, pontosabban az e

területet érintő

szigorításokat hozta

példaként, ami

ellehetetlenítené az ebből

élő vállalkozásokat.

Lesovics Miklós azt sem hiszi,

hogy plusz munkahelyeket teremtene a nemzeti

park megléte. Szerinte a miniszternek

hagynia kellene, hogy az itt élők

döntsék el, mi a jó nekik, mit

szeretnének.

Csak a név

változik

A természetvédelmi

törvény egy kalap alá veszi a

nemzeti parkot és a

tájvédelmi körzetet. Azaz a

tájvédelmi körzetnél

élő megszorítások maradnak a

nemzeti parknál is, s mivel egyetlen

négyzetméter új területet nem

vonunk be, alaptalan az ellenzők aggodalma –

reagált minderre dr. Bihari

Zoltán, a Zempléni Nemzeti

Parkért Szövetség elnöke.

– Tulajdonképpen csak egy

névváltoztatásról van

szó, új egységben kezelnénk

a meglévő védett területeket

– tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzők szerint

hátrányosan érintené a

nemzeti park megléte a

vállalkozásokat, annyit mondott:

„Jelenleg 65 vállalkozás, akik nem

is tagjaik (borászatok, éttermek

és szállodák),

támogatják havonta a

szövetséget, hogy

főállású alkalmazott

intézhesse az ügyeket. Mert ők

tisztában vannak vele, hogy ez igenis jó

az itt élőknek, hiszen egy nemzeti park

mindig vonzza a turistákat.”

kell

A ZTSZ már

kinyílvánította,

hogy ellenzi a nemzeti park

megalakulását, hiszen

olyan korlátozásokat

jelent, amit a

vállalkozások nem tudnak

vállalni.

Ráadásul olyan

kötöttséget jelent az

önkormányzatoknak is, ami

rendkívül

beszűkíti a

fejlesztési

lehetőségeket. Szerintem

alaposan meg kell ismerni az

előnyöket és a

hátrányokat, s ennek

ismeretében meghozni a

döntést –

összegezte

véleményét

Rónavölgyi

Endréné,

Szerencs polgármestere.

Zempléni Nemzeti Park

megalakulásától?

1. A természeti

értékek

védelmét.

A ZNP területén

számos ritka gomba-,

növény- és

állatfaj él, emellett

geológiai,

történelmi és

néprajzi értékek

egyaránt

találhatók itt.

2. A turizmus

fejlődését.
Egy teljes

településhálózatot

érintő szervezet

egységesen jelenhetne meg a

turisztikai piacon,

széleskörű programokat

kínálva.

3. Új munkahelyek

teremtését.
A területek

védelme, fenntartása

és bemutatása

különböző

végzettségű

dolgozókat igényel. A

szálláshelyek és

vendéglátó

egységek

kialakítása,

bővítése a

vállalkozásokra

vár.

4. Gazdasági

előnyöket.

A nemzeti parkban megtermelt

élelmiszerek, bor és

ivóvíz mintegy

névjegyként szerepelhet a

termékek

csomagolásán. A nemzeti

park pályázatai

révén újabb

források válnak

elérhetővé.

 Forrás: Észak-Magyarország