Folytatódó Kánya-hegyi kálvária

Hatvanöt méter magas, húsz

méter széles. A hivatalos katonai

szaknyelv a következőképpen

határozza meg:

„légtérrezonancia-figyelő,

katonai híradás-technikai

objektum”. A környéken

élők – és a téma

iránt érzékeny

közvélemény, illetve lapunk, az

Észak-Magyarország

olvasói – úgy nevezik ezt a

Telkibánya határában, a

hegytetőn a táj fölé

magasodó

betonépítményt, hogy a

Kánya-hegyi NATO-radar. Az objektum

építése körül nem volt

akkora felfordulás, mint Pécsett

a Tubes és a Zengő miatt,

ahova hasonló radart terveztek.

A némileg titokzatos

körülmények között

épülő (a titokzatosság

valamelyest érthető, hiszen

katonai dologról van szó)

objektum tucatnyi per nyomán jutott a

közérdeklődés

fókuszába: szervezetek, személyek,

önkormányzatok

kérdőjelezték meg

különböző érvekkel az

építkezés

jogosságát. Igazán nagy

visszhangot az erbőbirtokossága

révén érintett Perlaki

Tamás kitartó

pereskedése, területvédő

demonstrációi

(zúzalékot öntetett az útra,

drótvágóval nyitott utat a katonai

objektum kerítésén)

révén kapott az ügy. Legutóbb

az Észak-Alföldi Regionális

Államigazgatási Hivatal jogerős

határozattal utasította el a

Honvédelmi Minisztérium

utólagos kisajátítási

kérelmét.

És jött a

TTT

Kánya-hegy ügyben újabb

frontot nyitott kedden a Tiszántúli

Természetvédők Társulata

(TTT). Ugyanis a

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Bíróságon

megkezdődött a NATO-radar

építése nyomán kialakult

természetkárosítás

miatt kezdeményezett per, amelynek tétje

a felperes TTT által 50 millió

forintban megnevezett

kártérítés, amely a

Natura 2000 programban is érintett

védett terület eredeti

kezelőjét, az Aggteleki Nemzeti

Parkot illetné meg, hogy ezzel a

természetkárosítás

enyhítését

szolgálják. A per

pikantériája, hogy a TTT

debreceni székhelyű szervezet, és

debreceni az elnöke, Zsák

Ferenc, aki képviseli a felperest a

bíróságon. Lapunk

kérdésére elmondta, hogy –

függetlenül arról, hol van az

országban a terület – minden

természetkárosítás elleni

harcnak igyekeznek az élére állni.

(A sajóládi kiirtott erdő

ügyében is eredményesen

lépett fel a társaság – a

szerk.) Különösen a Natura

2000-es területek ügyében

működnek hatékonyan.

Elnapolt per

A per keddi, első tárgyalási

napjáról megtudtuk, hogy az alperes

Honvédelmi Minisztérium

„ellenkeresettel” élt, mert –

szerintük – a Tiszántúli

Természetvédők Társulata

nem jogosult közérdekben

eljáró pert kezdeményezni.

Vitatják továbbá azt is, hogy a

terület részese lenne a Natura 2000

programnak. A felperesnek az ezekkel kapcsolatos

bizonyító iratokat kell

benyújtania. A várhatóan egy

hónapon belül megtartandó

következő tárgyaláson

feltehetően szekértőket rendel ki a

bíróság. Az ügy így

elhúzódni látszik, hiszen

télen – nyugalmi időszakban –

nem lehet érdemben vizsgálni az

érintett fajok

életkörülményeit.

perelnek

– A megépített

objektum védett

madárfajok vonulási

(repülési)

útjába esik és

azokat zavarja

– A radarhoz

épített út

védett állatfajok

életterületét

vágta ketté, ezzel

leszűkítve

területüket

– Az út melletti

vízelvezető árok

megváltoztatja a hegy

vízviszonyait,

hozzájárulva az

erózió

kialakulásához

voltak az engedélyek

Az ügyről eddig nem sikerült

megkérdeznünk a

Honvédelmi

Minisztériumot. Egy

korábbi alkalommal Bocskai

István

sajtószóvivő azt

közölte: a

Kánya-hegyi

létesítmény

építkezése az

erdőbirtokosok tudtával

és beleegyezésével,

érvényes

építési

engedély birtokában

valósult meg. A terület

tulajdoni viszonyairól azt mondta: a

kisajátítási

eljárás folyamatban van, a

tulajdonosokat ennek végén

kártalanítani fogják.

Bocskai István

szerint az érintett

településeket lakossági

fórumokon

tájékoztatták, a

minisztériumhoz eljuttatott

kérdésekre pedig

érdemi választ adtak.

Forrás:

Észak-Magyarország