2010.03.08. 08:22
Itt és most: milyen nőnek lenni?
<p>Miskolc - A Nemzetközi Nőnap okán arra kerestük a választ egy szociológustól, aki történetesen nő: milyen ma és itt nőnek. Veres Edit előrebocsátotta: „Nőnek lenni bárhol jó.”</p>
Nőnek lenni bárhol jó – vetette előre Veres Edit szociológus. – A kérdés az, mit jelent számunkra nőnek lenni és választásunkat meg tudjuk-e maradéktalanul élni. Szerepeink szerint lehetünk nők, anyák, feleségek, munkavállaló nők. Általában mindezek vagyunk egyszerre, és a nehézséget pont ez jelenti: maradéktalanul eleget tudunk tenni minden felsorolt szerepnek? Van választási lehetőségünk abban, hogy milyen szerepeket vállalunk magunkra? A feminizmus, az emancipáció a döntés és választás jogát adta a nők kezébe. Tudunk élni ezzel a joggal? A jog mellé kiépültek-e az eszközök és támogató környezet?
Szabadon és kényszerből
- A tradicionális szerepünk az ország bármelyik részén ugyanaz: családba lépünk, gyermekeket szülünk, megteremtjük a család hangulatát és a családtagok biztonságérzetét – pszichés védelmet adva gyermeknek és felnőttnek egyaránt, ellátva a társadalomnak fontos szocializációt. Van a nőknek egy csoportja, akik tudatosan nem vállalják ezt a tradicionális életformát. Őket összefoglalóan szingliknek hívjuk, egy részük tudatos életstílus-választó (nem akar kötöttséget magára vállalni a családdal), mások köztük ’kényszerszinglik’: átmenetileg nem érzik magukat anyagilag biztonságban, ezért nem lépnek családi kötelékbe. A szingliséget tudatosan választó csoport tipikusan a nyugati, fogyasztói társadalom terméke – gazdasági és munkaerőpiaci pozíció, lakóhely és iskolázottság függvénye a létforma választása - szögezte le Veres Edit.
Vidéken nehezebb
A munkavállaló nők másfajta problémáját is taglalta a szociológus:
- Esetenként még a kérdés sem az, tud-e a nő család mellett karriert építeni, hanem az, hogy tud egyáltalán dolgozni. A rendszerváltás idején 20 százalékkal volt magasabb a női foglalkoztatottság Magyarországon, mint az EU-tagállamokban, az ezredfordulóra közel 5 százalékkal már átlag alá esett a mutató értéke. Meghatározó a munkavállalás szempontjából a gyermekgondozási szolgáltatások léte és színvonala: ma vidéken, kistelepüléseken a bölcsődei ellátás szinte teljesen hiányzik. Hiányoznak a rugalmas foglalkoztatási formák: kevés a rész-és távmunka, ami áthidaló megoldást jelenthetne, de ha van is, anyagilag akkor sem biztos, hogy megengedhető a választása, hiszen a kétkeresős családmodell elterjedt, ahol a férfi és nő fizetésére is egyaránt szükség van. A férfiak és nők közötti különbségek leginkább a munkaerőpiacon mutathatók ki: a nők átlagosan 10-15 százalékkal kevesebbet keresnek, a férfiakhoz képest jellemzőbben dolgoznak rosszul fizető szektorokban és foglalkozásokban, kevésbé találhatóak meg vezető pozíciókban.
Egyes esetek... |
| Az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogtanácsosa, Gregor Katalin úgy véli, azon konkrét esetek alapján, amelyekben hatóságuk jogsértő magatartást állapított meg, nem lehet mondani, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben hátrányosabb vagy kevésbé hátrányos volna a nők helyzete, mint más megyékben. Kérésünkre valamennyi eddigi helyi esetet felvázolta. 1. Egy tavalyi ügy: egy gyógyszertárat működtető gazdasági társaság nem engedte meg, hogy a babakocsit az édesanya betolja a patikába. A hatóság 200 ezer forint bírságot szabott ki, valamint kötelezte a gazdasági társaságot, hogy a továbbiakban ilyen jogsértést ne kövessen el. A gazdasági társaság a határozatot bíróságon támadta meg, az eljárás folyamatban van. 2. Az „edelényi ügy” széles körben vált ismertté: az Egyenlő Bánásmód Hatóság úgy ítélte meg, hogy a polgármester sértő kijelentése nemcsak a roma nőket, hanem általában a nőkre volt hátrányos és sértő. Határozatában eltiltotta a polgármestert az ilyen és hasonló kijelentések megtételétől, s pénzbírságot is kilátásba helyezett. Ez az ügy is a bíróság előtt folytatódik. 3. Két kistelepülés mint közös óvoda fenntartója ellen járt el a hatóság, amiatt, hogy egy édesanya autista gyermekét nem fogadták. Emiatt a sérült gyermeket egy miskolci óvodába kellett naponta utaztatnia. Bár a jogsértő állapot megszüntetéséről szólt a határozat, a család nem élt a lehetőséggel: közben belefáradt a helyzetbe. 4. Egy miskolci hölgyet a munkahelyén rendszeresen zaklattak (nem szexuálisan, de szerepet játszott benne női mivolta), továbbá jelentéktelen ügyben folytattak ellene szigorú fegyelmi eljárást. A zaklatás tényét megállapították, s felszólították a munkahelyi vezetőt, hogy a jövőben tartózkodniuk kell a hasonló magatartástól. A munkaviszony megszüntetésének jogosságát a Munkaügy Bíróság vizsgálja. Megjegyzés: A hatóság valamennyi esetben elrendelte a jogsértést megállapító határozat különböző ideig történő nyilvános közzétételét a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. |
