Világörökség és/vagy szalmaerőmű?

Olvasóink közül sokaknak talán már a „könyökükön jön ki” a Szerencsre tervezett szalmaerőmű körüli – hosszú évekre visszanyúló és regénybe illő – hercehurca. Érvek és ellenérvek egész hadseregét sorakoztatták már föl a támogatók és az ellenzők. Portálunkon és lapunkban is folyamatosan figyelemmel is kísérjük a vitatott beruházás történetét, aktuális eseményeit. A BHD Hőerőmű Zrt. a város határában korábban egy 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű hőerőmű építését tervezte, a jelenlegi elképzelés szerint azonban már csak egy 25 megawatt teljesítményű létesítményt építene, mintegy 20 milliárd forintból.

Az állam finanszírozza?

Néhány hete írtuk, hogy „Jogszerűen adta ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű hőerőmű építéséhez szükséges engedélyt. Így döntött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, az ítélet jogerős.” A döntés nyomán a szerencsi önkormányzat határozatban erősítette meg, hogy folytatódjon az építkezés és így nyilatkozott a beruházó BHD Hőerőmű Zrt. is. Ugyanakkor a szalmaerőművet továbbra is – és egyre határozottabban – ellenzik környezetvédelmi és civil szervezetek.

Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője kedden napvilágot látott közleményéből kiderül, hogy „a történelmi borvidék több szőlészeti, borászati egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a világörökségi értéket és címet most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárul a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű megépítéséhez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi támogatásával.” Miután a beruházás korábbi finanszírozója elállt szándékától, piaci alapon pedig nem tudtak befektetőt találni, így jöhetett képbe az MFB. A szövetség szerint azonban ez azért is ellentmondásos, mert a komplexum megépítése esetén „Tokaj-Hegyalja elveszítheti a világörökségi címet”.

Nem szűnő tiltakozás

Takács András elmondta, hogy közjogi méltóságoknál tiltakoznak az erőmű megépítése ellen, és levelet küldtek Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez is, akitől – mint a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága vezetőjétől és a világörökségi ügyek kormányzati felelősétől – azt kérik, hogy járjon közbe a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és beruházó között szerződés azonnali felbontása érdekében és annak tartalmát hozza nyilvánosságra. A szövetség 12 pontban foglalta össze kérelmét, ebből egyértelmű az álláspontjuk: az erőműnek nincs helye a történelmi borvidéken, a világörökség egyik helyszínén.

A beruházás mellett érvelők szerint sokat nyom a latban a majdani erőmű munkahelyteremtő volta. A közelmúltban Hetesi Zsolt fizikus tartott előadást Szerencsen a szalmaerőműről. Ebben érintette a munkahelyteremtés kérdését. Mint elmondta: „megnéztem Európa legnagyobb ilyen hasznosítású erőművét, az ELEA szalmatüzelésű erőművet Angliában, amely 38 megawattot állít elő. Ott 21 ember dolgozik. És az a 21 ember – akárhogy is nézzük energetikus lenne – és egyáltalán nem biztos, hogy helyben találnak energetikusokat...”

Elveszhet a tokaji világörökségi cím

fuggetlen | 2010.03.09 11:54

A gazdasági miniszter adott engedélyt arra, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitelt nyújtson a Szerencs mellé tervezett szalmatüzelésű hőerőmű megépítéséhez a beruházó BHD Hőerőmű Zrt.-nek.