A tokaji borcsata folytatódik...

A magyar-szlovák határon átnyúló tokaj-hegyaljai borvidék állandó gerjesztője a két ország közötti vitának. Számunkra evidens a név használata és az eredetvédelem szabályai, ám szomszédaink a történelmileg meghatározottnál nagyobb területet vélnek a borvidékhez tartozónak és ragaszkodnak a név használatához is termékeiken.
Magyarország és Szlovákia között tehát évek óta tart a vita a Tokaj márkanév használatának jogáról is, s a viszálykodás mára már Brüsszelig is elért. Ugyan 2007-ben sikerült elfogadtatni Szlovákiával egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a két ország közösen alkalmazza a tokaji bor előállítására vonatkozó szabályokat, valamint a termékleírást. Ezt az egyezséget azonban északi szomszédunk nem tartotta be. A szlovák bortermelők erőteljes nyomást gyakoroltak a kabinetre, hogy ne engedjen a magyar követelményeknek.

A Tokaj-ügy legutóbbi fordulója a múlt héten volt, akkor az Európai Bizottság törölte az eredetvédett borok közösségi nyilvántartásából azt a tavalyi szlovák bejegyzést, amely a Tokaj jelzőt az oltalom alatt álló földrajzi jelzések között regisztrálta Szlovákia javára. Továbbra is szerepel azonban a nyilvántartásban a szlovák igény az oltalmazott eredetmegjelölés kategóriájában, erre hivatkozva módosítanák most bortörvényüket a szlovákok.
A tervek szerint a borvidék szlovákiai oldalának a neve is hamarosan egyszerűen csak Tokaj lesz, s ezután a szlovákiai pincészetek és borosgazdák ezt a megnevezést használhatják a termékeiken. Vladimír Chovan, a szlovák kormány mezőgazdasági minisztere szerint az eddigi állapot miatt a magyarországi termelőkhöz képest a szlovákok jelentős hátrányban vannak, s évek óta súlyos anyagi kár éri őket. Ezt az egyenlőtlenséget akarja törvényileg felszámolni a szlovák kabinet a szaktörvény módosításával.

A törvénymódosítás jelen állás szerint még lehetséges, hiszen az Európai Bizottság Szlovákia kérésére bejegyzett Tokaj eredetmegjelölése még hatályban van. Az oltalmazott eredetmegjelölés töröltetésén azonban Magyarország már dolgozik és a hazai agrárkormányzat hajlandó akár az Európai Bíróságra vinni az ügyet, ha az Európai Bizottság számunkra kedvezőtlen döntést hoz.
- Sz. B. -