Adósságban úszik a vidék

A budapesti XIII. kerületé a legkisebb, a pécsi önkormányzaté a legnagyobb adósságállomány - olvasható a Progresszív Intézet elemzésében, amely a fővárosi kerületek és a 23 megyei jogú város gazdálkodását vizsgálta. A kutatás szerint főként a kormánypárti önkormányzatok küzdenek nagy adóssággal, ugyanakkor a jóléti kiadások is a Fidesz-KDNP által vezetett városokban a legmagasabbak.

Jóléti rendszerek

A megyei jogú városok gazdálkodási adatait vizsgálva két markáns megállapítást tehetünk: az eladósodottságot és a jóléti ráfordítást tekintve a vidéki városok a listavezetők, jelentett ki lapunknak Gyömöre Máté, A Progresszív Intézet elemzője. Kifejtette: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei jogú városoknak lényegesen kiterjedtebb a jóléti rendszerük, mint a budapesti kerületeknek, ennek is köszönhető, hogy a 10 legtöbb juttatást adó önkormányzat közül 6 vidéki nagyváros. Ez nem véletlen, hiszen gazdasági fejlettség, tőkevonzó képesség terén a főváros előnye megkérdőjelezhetetlen. Szintén ennek köszönhető, hogy a Dunától keletre lakosságarányosan lényegesen magasabb a jóléti ráfordítások mértéke, mint Nyugat-Magyarországon. A régiót tekintve Debrecenben a legjobb a helyzet, ott az önkormányzat átlagosan több mint 11 millió forintot fordít szociális célokra ezer lakosonként. Ezzel az összes megyei jogú város közül a harmadik helyen áll, míg Miskolc, a maga több mint 6 millió forint/ezer fős adatával a lista 7. helyén áll. Ezen indikátort tekintve Nyíregyháza inkább a középmezőnyben, a 14. helyen szerepel.

Listavezetők

Az eladósodottság terén a megyei jogú városok szintén listavezetőnek tekinthetők, azonban negatív értelemben. Nem véletlen, hogy az egy lakosra jutó adósságállomány tekintetében a 10 legjobban szereplő önkormányzat közül 7 budapesti kerület volt. Az észak-magyarországi régióból az élen végzett Debrecen, ahol az egy főre jutó adósságállomány 110733  forint. Ez az összeg azonban csaknem 64-szer akkora, mint a legjobban teljesítő Budapest XIII. kerület 1682 forintos értéke. Az egy főre jutó adósság tekintetében így Debrecen a 30. legjobb eredményt érte el a vizsgált 46 önkormányzat közül, míg Miskolc és Nyíregyháza szintén a mezőny második felében foglal helyet (33, illetve 34. pozíció). Érdemes megjegyezni, hogy az eladósodottságban nem lehet egyértelmű tendenciát felfedezni. Míg Debrecen adóssága 2006 óta meredeken ívelt felfelé, addig Békéscsaba és Szolnok 2008 óta stabilizálta adósságszintjét (Budapest XIII. kerülete és Győr pedig drasztikusan csökkentette). Vagyis az önkormányzatok gazdálkodása részben a külső körülményektől (országos kormányzat gazdaságpolitikája, világgazdasági válság) függetlenül alakul, vagyis a megyei jogú városok eladósodásában belső okokat is kell keresnünk.