Az Észak-Magyarország internetes váropolitikai fórumán, az Agorán élénk véleményezés zajlik a Zöld Nyíl projektről. Egyik agórásunk az alábbiakat írta:
"Kérdést szeretnék a hozzáértőkhöz intézni! Napokkal ezelőtt mikor megnyitották az Andrássy Gyula Műszaki Középiskolánál
levő 3 sávot a forgalomnak, azt kellett észrevennem hogy semmivel sem lett jobb a sínek közötti területek betonozása mint korábban, bár gödrök nincsenek azért még sem olyan mintha sík lenne. A betonlapokat jobban megnézve azt kell észrevenni hogy minden sarka lentebb vagy fenntebb van., szóval csálén áll az egész. Nemtudom ez marad a végleges vagy ez egy ideiglenes változa? Ennél még a vasuti átjárók mozgó hézagkitöltő elemei is jobbak. (tudtommal ezek valami müanyag alapú )kompozitok Félek a Zöld nyíl minősége is hasonló lesz mint a mai nagy beruházások tömkelege. Vigyázunk nehogy zöldség legyen az egész.
Üdvözlettel
FBéla"
A felvetéssel megkerestük Csontos Ágnest, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Zöld Nyíl sajtófelelőssét, aki a kivitelezőnek is továbbította a panaszt. Az alábbi választ kaptuk.
„Kedves FBéla!
A bazaltbeton útátjárók építési technológiáját ismerve, kérdése nem igazán értelmezhető, lévén, hogy itt nem betonlapok kerülnek elhelyezésre, hanem egybeöntött speciális (nagy kopás-állóságú) betonlemez épül, amibe irányított repedéseket (hézagokat) vágnak. Ezeket a raszterokat láthatja Ön betonlapoknak, azonban ez csak 3-4cm mély alatta egybefüggő beton van, így az Ön észrevétele, hogy a "lapok csálén állnak" semmiképpen nem állja meg a helyét.
A bazaltbeton szerkezetről egyébként az alábbiakat érdemes tudni:
Ezt a szerkezetet nagy terhelésű betonburkolatként alkalmazzák, mivel a kopási igénybevételnek fokozottan ellenáll, és nem hajlamos nyomvályúsodásra. Ezért is egyre inkább alkalmazzák autópályák burkolataként.
Jelen építési környezetben a technológia az, hogy megépítik a vágányt, majd az egy építési ütemhez tartozó szakaszon - amit a forgalomtechnika határoz meg - elkészítik a bazaltbeton kitöltő betont. Ennek szintjét a már meglévő vágányok határozzák meg. Ezt követően a betonfelület besimításra, glettelésre (tremixelésre) kerül, majd seprűvel érdesítik a felületét a fokozott tapadás érdekében.
Néhány nappal később kerülnek bevágásra a már fentebb is említett raszterek, amiknek a feladata az, hogy a mindenképpen jelentkező zsugorodási repedéseket koncentrálják és irányítottá tegyék. Így a repedések ezekben a vakhézagokban (mint a beton leggyengébb pontja) jelennek meg, ahol rugalmas hézagkiöntéssel lehet lezárni, hogy a víz ne tudjon befolyni. A kedves hozzászóló ezt az utolsó fázist nem láthatja egyenlőre, mert az még a későbbiekben kerül kivitelezésre.
Remélem észrevételére kielégítő választ adtunk.”
Hogy milyen lett a kivitelezés arról szerkesztőségünk fotódokumentációt készített. Nézze meg képsorunkat!
