Nem tudunk jól olvasni

Szakértők szerint Magyarországon az analfabéták száma nem éri el a lakosság egy százalékát, de a funkcionális analfabéták száma ennél jóval magasabb. Becslések alapján a felnőtt emberek 25-30 százaléka, az OECD adatai szerint pedig minden negyedik magyarnak jelent gondot az olvasás és az olvasottak megértése. A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA kutatások adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt marad.

Csak a technikáját

Az okokról és a probléma megoldásáról kérdeztük Győri Jánost, a Magyar Olvasástársaság elnökét, aki elöljáróban leszögezte: bár a PISA felmérésnek vannak szakmai hibái, de ezzel együtt megbízható nemzetközi felmérésnek tekinthetjük. A funkcionális analfabéták számát illetően viszont valóban csak becslések léteznek, mivel ezirányú, pontos felmérés nem készült. Funkcionális analfabéta az, aki ugyan megtanulta az írás-olvasás technikáját, de arra már nem képes, hogy egy rövidebb terjedelmű szöveget értelmezni, arról beszélgetni tudjon, magyarázta a szakember, hozzátéve: a PISA felmérés eredményéből nemcsak az derül ki, hogy a magyar fiatalok a nemzetközi átlag alatt teljesítettek, hanem az is, hogy nagyon széles az alsó réteg, tehát azoknak a csoportja, akik alig-alig tudnak olvasni, a felső réteg viszont eléri a nemzetközi átlagot, sőt jobb is annál.

Óvodáskor előtt

Hogy ki melyik csoportba tartozik, elsősorban attól függ, milyen családi háttérrel rendelkezik: ahol a szülők szegénységét az iskolázatlanság, a műveletlenség okozza, ott a gyerekek is rendkívül gyengén teljesítenek, hívta föl a figyelmet Győri János, majd a szükséges teendőkről szólva hozzáfűzte: már óvodáskorban vagy még azelőtt el kell kezdeni az írás-olvasás elsajátításához szükséges készségek kialakítását. Ez úgy érhető el például, hogy a szülő gyakran olvas mesét a gyermekének, majd közösen beszélgetnek róla. A Magyar Olvasástársaság ősszel indított programja is ezen kíván segíteni: önkéntesek keresik föl a rászoruló családokat heti egy-két alkalommal, és olvasnak, majd beszélgetnek az óvodás gyermekekkel. A másik lényeges feladat, hogy az általános iskolában az olvasás tanítása tantárgyakon átívelő feladat legyen, még a rajzórán is meg kell találni a módját valamilyen olvasási tevékenységnek, jelezte a szakértő. Kiemelte: szükség lenne különböző, olvasást népszerűsítő kampányokra is, és legfőként arra, hogy a cél érdekében az állam, az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködjenek. Mert ahol fejlődik az olvasási készség, ott fejlődik a nemzetgazdasági teljesítmény is, jegyezte meg végül a szakember.