Zöld Nyíl: Két centivel magasabb, de jó?

A Borsod Online is írt róla, az Agorán, az Észak internetes levelező fórumán is több levél foglalkozott vele: az új villamossín és a közút kereszteződésekor (finoman fogalmazva) érzékeli az autó a különbséget. Miért? Miért nem csinálták meg tisztességesen? – kérdezik levelezőink. Sass István, a Magyar Közút Kht. főmérnöke is reagált a kérdésre, így: „Az Ady-hídnál a villamospálya átjáró csak a forgalomnak lett átadva, egyébként nem, és ha rajtam múlik jelen formájában nem is lesz. A pályaépítés műszaki ellenőrénél felülvizsgálatot kértem, még nem kaptam választ. Azokkal értek egyet, akik azt mondják itt valami nem kerek. Ha ez az előírásnak megfelelő, akkor mi van a Soltész Nagy Kálmán útival?”

A villamosprojekt igazgatóság munkatársai miután olvasták az eszmecserét, eljuttatták lapunkhoz az említett átjáróval (Ady-híd) kapcsolatos mérnöki szakvéleményt. Az MHV Consinus Mérnöki Kft. készítette, ők látják el a mérnöki, a műszaki ellenőri, a koordinációs feladatokat a beruházásnál. Kiderül belőle, hogy két centiméter (és nem egy, ahogy korábban írtuk – a szerk.) magasságkülönbségnek kell lenni a sín (a szaknyelv szerint vályússín) feje és a hozzá csatlakozó burkolat között a szabvány szerint. (Vagyis a sín feje két centinyit „kiáll” a burkolatból.) A műszaki megoldásnak üzemeltetési indokai vannak, a sínkopást, a járműparamétereket említi példaként.

„Az Ady Endre úton megépített átjáró Edilon rendszerű, e típus vonalvezetése kedvezőtlen a vasúti pálya szempontjából” – olvasható a szakvéleményben. Mégpedig azért, mert az „átjáró függőleges lekerekítő ívbe esik.” Ezért a bazaltbeton pályalemezt sík felületként kellett megépíteni, amelyből a sín változó mértékben kiemelkedik. Megjegyzik, a mérnök bemérettette a kivitelezővel, és maximum 16 millimétert mértek, vagyis a hatósági előírásoknak megfelel az átjáró. „Számos európai nagyvárosban működik ilyen, mindenhol, évek óta panaszmentesen”– fűzték még hozzá. S még azt is: „Az átjárón történő komfortérzetet és a keletkező zajhatást nagymértékben befolyásolja az átjárón áthaladó gépjármű sebessége. Jelen esetben a Kresz vonatkozó előírásait betartva semmi nem indokolja műszakilag a levelező fórumon megjelenő tiltakozást.”

Reagáltak levelükben Sass István soraira is, hogy miért sikerült a Soltész Nagy Kálmán utcai átjárót „jól” megépíteni. Egyszerűen azért, fogalmaztak, mert az Ady-hídin kívül minden más átjáró nem „Edilonos”, hanem bazaltbetonos, amely teljesen más szerkezeti kialakítást jelent. Vagyis a bazaltbeton közvetlenül, színtben csatlakozik a pályasínhez. Még hozzáfűzik, az építési engedélyhez a Magyar Közút Kht. mint szakhatóság hozzájárult.

Sass Istvánt kérdeztük, mit szól a mérnökreakcióhoz.

– Lehet, hogy megfelel a szabályoknak, de attól még nem biztos, hogy jó – válaszolta. – Független szakértőnek kellene mérnie. Sem a szubjektív érzetnek nem jó, sem az autónak, de a környéken lakóknak sem az autók „bakkanása” miatti zajhatás miatt.

Kérdeztük, tervez-e további lépéseket, de erre a kérdésre korainak tartotta még válaszolni.

ÉM-HM

Az Agorára elküldtük a cikkben lerövidítve közölt mérnöki reakció teljes változatát, levelezőink így reagáltak rá:

„Zöldhullámnál, zöld jelzőlámpa esetén 20 alatt kellene áthaladni? Mert afölötti sebességnél üt.”

„Csodálkozva olvasom az Ady-hídi átjáróval kapcsolatos szakmai véleményt, a kivitelező részéről. Független szakértők is vizsgálták az átjárónál a sín magasságát? Mert a szakértő, aki a saját munkáját szakérti...”

„Az átjáró minősége miatt, egyre többen a Soltész Nagy Kálmán utat választják és az autósok inkább araszolnak, mint, hogy a futóművüket károsítsák.”

Kérdeztük a Zöld Nyíl Projektigazgatóságot a felmerült új kérdések kapcsán is, de még nem kaptunk választ.