2011.09.17. 17:16
A műveltség értékrend, kultúra
Miskolc - A műveltség: értékrend. Nemes ügyet szolgálni mindig felemelő hivatás volt. Terjesztői, művelői hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdag ismereteken túl a pallérozott ízlés, a kifinomult magatartás is eredménye legyen áldozatos munkájuknak.
Miskolc - A műveltség: értékrend. Nemes ügyet szolgálni mindig felemelő hivatás volt. Terjesztői, művelői hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdag ismereteken túl a pallérozott ízlés, a kifinomult magatartás is eredménye legyen áldozatos munkájuknak. Elmagányosodott korunkban a hagyományok ápolása, a kultúra értékeinek megőrzése, átadása és közvetítése nélkül elképzelhetetlen az emberi kapcsolatok építése, erősítése. Három ez irányban elkötelezett hozzáértő közösségi ember(Bányiczki Lászlóné, Berecz Lászlóné és Neszádeli Gyula) életének igyekezetét ismerte el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Wlassics Gyula-díj odaítélésével. Mindhárman Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztertől és Szőcs Géza kulturális államtitkártól vették át augusztus 20. alkalmából a kitüntetéseket. Mint rövid portréikból is kiderül: rászolgáltak, megérdemelték. Életútjuk, munkásságuk követendő példa. A sok évtized csak megerősítette őket abbéli (képzelt) fohászukban, amelyet már Michelangelo megfogalmazott:"Uram add, hogy mindig többet kívánjak, mint amit elvégezhetek!"
Szellemi híd
Az idén nyugdíjba vonuló Bányiczki Lászlóné 1971-től, 40 éve van jelen megyénk közművelődésében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet megalakulása, 1991 óta választott munkaköre a megyében élő hátrányos helyzetű néprétegek problémakörének feltárása, az itt élő kisebbségek és a határon túli magyarság kulturális törekvéseinek a segítése.
Bányiczki Lászlóné
A legaktívabb együttműködést az elmúlt 20 év alatt a Felvidékkel sikerült kialakítanom–jelentette ki Mari. Évekig segítettem a jászói nyári egyetem, kezdetben a gombaszögi találkozók, az Egressy Béni Országos Színjátszó találkozó, a kassai Fábry és Kazinczy Napok, a szepsi, rozsnyói, rimaszombati körzeti szavalóversenyek, a rozsnyói Czabán Samu Napok, a Gömöri Kulturális Napok megvalósítását. Közreműködésemmel 2003-ban lett a Kassa megyei Megyei Közművelődési Intézet is egyik legfontosabb intézeti partnerünk. 13 éven át a Dialógusok konferencián Felvidékről, Kárpátaljáról és Partiumból a velünk együttműködő szervezetek képviselői vettek részt.
A felvidéki Szövetség a Közös Célokért Társulás igazgatója, Pogány Erzsébet így ajánlotta be a minisztériumi kitüntetésre Bányiczki Marit:" Nagyra értékeljük Bányiczki Lászlóné fáradhatatlan közbenjárását, szervező munkáját, szakmai tanácsait, amivel Miskolcról a megyével szomszédos határon túli magyar közösségek testvéri kapcsolatainak erősítését segíti." "Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szatmárnémetiben Működő Partiumi Alelnöksége a kapcsolatok kiépítése terén felbecsülhetetlen segítséget kapott a miskolci Bányiczki Máriától – írja felterjesztésében Muzsnay Árpád alelnök. Sikeresen megerősíteni és továbbépíteni tudtuk vele és általa azt az évszázadok óta létező szellemi hidat, mely Miskolcnak köszönhetően Szatmár és vidéke, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései, valamint Kassa és vidéke közt Károli Gáspártól, Bethlen Gáboron és a Rákócziakon keresztül Kaffka Margitig rég járható volt. "
Önzetlenség, tenni akarás
Berecz Lászlóné 35 éve dolgozik közművelődési szakemberként. 1976-ban első munkahelye szülővárosában, Mezőkövesden az akkori Városi és Járási Művelődési Központban volt. A Művelődési Központban eltöltött 15 év során fő szakterülete a különböző amatőr művészeti csoportok, kisközösségek, kiemelten a Matyó Néptáncegyüttes szervezése, patronálása.1991-ben élve az új lehetőségekkel, a Mezőkövesdi Város Önkormányzata támogatását is elnyerve a Matyó Együttes táncosaival megalapította a Matyó Népművészeti Egyesületet, melynek mai napig elnöke, a tisztségen túl éltető ereje.
A helyi kulturális életben betöltött aktív szerepvállalásán túl mindig nagy hangsúlyt fektettem a megyei és országos szervezetekkel való együttműködésre
– mondja Zsuzsa. 2004-ben a mezőkövesdi önkormányzat kulturális, ifjúsági és sport bizottsága elnökeként megálmodója és tevékeny részese lehettem egy olyan intézmény létrehozásának, mely új alapokra helyezte Mezőkövesd közművelődését.
A Matyó Népművészeti Egyesület elnökségi tagjai ajánlásukban így érveltek: " 2010-ben kezdeményezője és egyik elkészítője annak a beadványnak, melynek eredményeként a „Matyó örökség-hímzés, viselet folklór továbbélése” felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára. Berecz Lászlóné munkáját és személyes kapcsolatait is mindig az önzetlenség, a tenni akarás, a lehetőségek megkeresése és sikeres kihasználása jellemzi."
Szakmai elkötelezettség
Neszádeli Gyulát élete, pályafutása, Kazincbarcikához köti. 1980-ban felkérést kapott a barcikai Egressy Művelődési Központba a gyermek és ifjúsági szakreferens állás betöltésére. Azonnal bekapcsolódott az akkor „nyitott ház” kísérlet tevékenységébe, s a játszóház kifejezés és gyakorlat szempontjából szinte országos, egyedülálló gyakorlatot alakított ki. 1990-ben adták át a művelődési központhoz tartozó Gyermekek Házát, amelynek vezetője lett.
A játszóházi és kézműves törekvések eredményeként folyamatosan alakultak ki a különböző kézműves műhelyek (origami, bőr, kerámia, modellezés, szövés-fonás, batikolás stb.)– mondja Gyula. Nyilván nem véletlen, hogy a megyei közművelődési intézet bázishellyé nyilvánította a Gyermekek Házát. 1990-1999 között japán nyelv és művelődéstörténet szakos hallgatókat tanítottam fakultáció keretében az origamira. 1991-ben a zaragozai origami versenyen harmadik, két év múlva második lettem. Kazincbarcika várossá nyilvánításának 55. évfordulója alkalmából egy 5 méter magasságú fára 13.200 piros hímes tojást helyeztünk el, melynek révén Guinness-rekordot értünk el.
A Kazincbarcikai Könyvtárpártoló Közalapítvány nevében Hazag Mihály így ajánlotta a bíráló bizottság figyelmébe:" Neszádeli Gyula több mint 30 éves közművelődési tevékenységével nemcsak Kazincbarcikán,hanem országosan is meghatározó szerepet vállalt a játszóházi mozgalom, a kézművesség mindennapi elterjesztése terén." Kerekes Ottó, az Egressy igazgatója szerint Neszádeli Gyula szerénységével, humánus magatartásával, szakmai elkötelezettségével tiszteletet váltott ki az országos szakemberekből is.
- Buzafalvi Győző -
