2011.09.28. 07:42
A "rabszolgatörvény" ellen tiltakoznak
Kazincbarcika - A LIGA Szakszervezetek demonstráció-sorozatra készülnek, ha tárgyalásaik nem vezetnek eredményre.
Kazincbarcika - A LIGA Szakszervezetek demonstráció-sorozatra készülnek, ha tárgyalásaik nem vezetnek eredményre.Borsod-Abaúj-Zemplén megye sok hátrányos helyzetű kistérséggel rendelkező megye, ahol az emberek nehezen találnak munkát. A munkanélküliségi ráta meglehetősen magas, és ha hozzávesszük, hogy a munkavállalók sorsát a kilátásba helyezett Munka törvénykönyve fenyegeti, akkor azt lehet mondani, hogy a megye nagyon nehéz helyzetben van a mai gazdasági körülmények között, jelentette ki Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke Kazincbarcikán egy konferencián tartott sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: a Munka törvénykönyvének tervezete (mely mindenki számára ismert, hiszen több héttel ezelőtt feltették a gazdasági minisztérium honlapjára), rabszolgatörvény, mely lényegében a munkavállalók sorsát 150 évvel veti vissza. Ez a törvénytervezet korlátozza személyiségi jogokat, nehezíti a munkavállalók helyzetét, valamint nagyon kiszolgáltatottá teszi az embereket. Nemzetközi szervezetek is felfigyeltek erre a tervezetre, jelezte az elnök, mivel 25-26 pontban nem egyezik az uniós szabályokkal. Hozzátette: a kormánnyal és a tervezet készítőivel nehéz tárgyalást kezdeményezni, de a Liga így is túl van egy tárgyalássorozaton. Bár alapvető változtatásokat nem tudtak elérni, de jó néhány kérdésben sikerült a munkavállalók helyzetét menteni, fogalmazott Gaskó István.
Nem lesz védelem?
Hangsúlyozta: a szakszervezeti jogok kérdésében viszont még nem jutottak dűlőre. A kormány ugyanis ki akarja hagyni a jogszabályból a szakszervezeti képviselő személyének védelmét és munkaidő-kedvezményét, ezzel ellehetetlenítve a munkavállalók védelmét.
– Remélem, hogy ebben a kérdésben is betartja a kormány a nemzetközi szabályokat. Ha így lesz, akkor talán a Munka törvénykönyve nem lesz teljesen működőképtelen. Ellenkező esetben a LIGA Szakszervezetek demonstrációkat szerveznek. Október 7-én a tisztes munka világnapján tiltakozó akciót rendez a Széll Kálmán terv ellen a Széll Kálmán téren. Ha ez sem segít, október 25-étől kezdve olyan akciókba kezd a LIGA, melynek csak akkor lesz vége, ha a tárgyalások eredményre vezetnek – jelentett ki az érdekvédő.
Az eredmények:
Amit eddig sikerült elérni:
- A Munka törvénykönyvének változása nem csökkentheti a munkavállalók keresetét. A törvény módosítását követően minden munkavállalónak felül kell vizsgálnia a kereseteket, és ha hiányzik belőle, azt a munkaadónak kompenzálnia kell.
- A munkaadó által történő munkáltatói rendes felmondásnál a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy a felmondás okai valósak. (A tervezetben az szerepelt, hogy ezt a munkavállalónak kell bizonyítania.)
- Megmarad a műszakpótlék. Ha valahol mégis elhagynák a pótlékot, akkor az összeget be kell építeni az alapbérbe.
- A munkavállalói kártérítési felelősség nem lesz korlátlan, mint amit a tervezet javasolt. Hosszas tárgyalások során korlátos lesz a munkavállaló felelőssége: a Munka törvénykönyvében 4 hónap kerestet lehet megjelölni, a kollektív szerződésben pedig 8 hónap átlagkeresettel felel a munkavállaló az általa okozott kárért.
- A munkáltatók és a tervezet készítői az éves kötelező túlórát 300 órában jelölték meg, a szakszervezetnek ezt sikerült 250-re lecsökkentenie. A kollektív szerződésben maradt a 300 kötelező óra plafonja. Ez a tervezetben 400 lett volna.
- A szabadságolási rendszer nem változik a mostani szabályokhoz képest. 7 nappal rendelkezik szabadon a munkavállaló.
- Nagyon fontos, hogy csak egy kollektív szerződést lehet kötni egy munkavállalónál, és ezt nem lehet a munkáltató által kiszemelt egy szakszervezettel megkötni, hanem kényszerkoalíció lesz a szakszervezetek között, ami a többségi támogatottságot fogja biztosítani.
- A gyes-ről visszatérő kismamákra vonatkozó felmondási szabályok nem változnak. Az apukák kedvezménye sem.
- A védett kor az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel kezdődik, és a LIGA azt javasolja, hogy járjon a védett korú munkavállalót foglalkoztató vállalkozónak valamilyen társadalom-biztosítási kedvezmény, hogy érdekelt legyen ilyen korú dolgozó foglalkoztatásában.