CineFest: a romák és a mozi

Miskolc - Romák a filmfesztiválon és a filmeken: ez volt a témája az idei Roma-Kép programnak.Tíz milliárdot sikkasztó politikus áll hátrabilincselt kézzel, a riporter faggatja, hová tette a pénzt. Ő tagad: nem csinált semmit, a jelenlévők azonban nem hisznek neki...

Nem a híradóból idézünk a fenti sorokat, hanem arról a workshopról, – Kicsi vagyok én, majd megnövök én címmel – amelyet 9-12 éves roma gyerekeknek szerveztek a CineFest miskolci fimfesztivál idején tartott Roma-kép program részeként. A Szendrőládról érkezett gyerekeknek Váradi Béla tévés segített ebben a munkában, a jelenetet filmre is vették. Egyébként is erről szólt ez a két nap: ismerkedtek a gyerekek a kamerával, a fényképezőgéppel (a főszervező Buslig Eszter szerint nagyon jó képeket készítettek) és filmeket néztek a CineFest „főhadiszállásán”, a Művészetek házában.

Foglalkozás gyerekeknek

Negyedik alkalommal rendezték meg a Roma-Kép programot, mondta Buslig Eszter. Céljuk az volt, hogy elősegítsék a párbeszédet a kisebbségi és a többségi társadalmi csoportok között: filmekkel, beszélgetésekkel, workshopokkal.

A workshop ez alkalommal az említett, gyerekeknek szánt foglalkozás volt, amely Hajdú Eszter filmrendező ötlete alapján jött létre. Hajdú Eszter dokumentumfilmjét, a Vivient a CineFest versenyprogramjában is bemutatták.

– Rengeteg romákról szóló rendezvény van Magyarországon, de a legtöbbről épp a romák, a romagyerekek maradnak ki – mgyarázta Hajdú Eszter, onnan az ötlet. Több szakmabélit, újságírót, tévést, rádióst hívtak meg a foglalkozásra, hogy megismertessék a fiatalokat a média világával. – Mert sokszor azt hiszik, amit a tévében látnak, az a valóság...

Beszélgethettek olyan roma származásúakkal (mint az említett tévés Váradi Béla, vagy a rádiós Baranyi Mária), akik a médiában dolgoznak, és akik esetleg példaképek lehetnek, hogy a mostani kisdiákok előtt is nyitva lehet az út.

Romák a kamera előtt

A szendrőládi hét gyerek egyébként a Bhim Rao Egyesület által működtetett térségi tanodába járnak, onnan választotta ki Káló Norbert, az egyesület vezetője őket. Meséli, nagyon tetszett a gyerekeknek amit itt tapasztaltak, az, hogy maguk operatőrködtek, konferálhattak, mindezt úgy, hogy ők találták ki a témát is. Megnézhették később alkotásaikat is, tanácsokat kaptak, hogy hogyan küszöbölhetők ki az esetleges hibák. És filmet nézhettek, így a CineFest hangulatával is megismerkedhettek.

A Roma-Kép program (a rendezvény alcíme: Romák a kamerák előtt) részeként több kerekasztal beszélgetést is rendeztek a három nap alatt. A filmalkotásokban szereplő romakép, a romákról alkotott kép változásai volt az egyik beszélgetés témája, de téma volt az integráció és a szegregáció kérdésköre is.

Hogy hogyan jelennek meg ma a romák a filmművészetben? Káló Norbert szerint szinte csak negatív szerepben láttatják őket a filmeken. Buslig Eszter úgy látja, előítélet nélkül kellene bemutatni őket, és inkább a szerethető figurákat, ehhez megfelelő szociális érzékenységre lenne szükség. Jó példa erre Hajdú Eszter filmje.

ÉM-HM

Vivien és a boldogság

A film egy kis faluban élő roma család éltetét mutatja be, akik 17 évig vártak a gyerekáldásra. A lombikbébi program segített, végül hármas ikreik születtek, de mint kiderült, az egyik kislány, Vivien, vakon. Ennek ellenére szép évek következtek, boldog együttélésüknek akkor szakadt vége, amikor Viviennek hat évesen a családtól távoli iskolába kell járnia.  

– Tíz éven át követtem nyomon a család életét – meséli Hajdú Eszter. – Az egész társadalom példát vehetne róluk: a legfontosabb számukra, hogy boldogok legyenek, szeressék egymást.

A film egyébként a Magyar Filmszemlén is nagy sikert aratott, Hajdú Eszter meséli, háromszor vetítették telt ház előtt.

Hogy milyen legyen szerinte a romákról szóló film? Nem a romaságról kell, hogy szóljon, hanem az emberről, fogalmazott.