Egy sárga Bengáli a miskolci utcákon

Miskolc - 2011 októbere a házi csuklós villamosok 50 éves évfordulójáról szól. Ennek kapcsán az első FVV csuklós villamosok évfordulójára mind Miskolcon, Debrecenben és Szegeden is megemlékeztek az azóta kultuszjárművé vált villamosokról. Egy kis FVV, azaz "Bengáli" történelem!

Amikor 1961-ben kigördült a 3720-as prototípus csuklós villamos, és végigment a város főbb útjain, általános közfeltűnést keltett. - írja a villamosok.hu. Amíg a sajtó szinte egy vállvonással elintézte, hogy több száz UV-t helyeztek üzembe ("új stukákat vesz a főváros"), valamint hogy sorban építik át a régi favázas villamosokat acélvázasan, addig a filmhíradó és az újságok is lelkendezve számoltak be az új csuklós járműről. Persze a kocsit lehetetlenség lett volna nem észrevenni - a megszokottól eltérő bordóvörös-elefántcsont színezése kiemelte csupa-gömbölyű formáját. A csuklós jármű konstrukciója pedig a figyelmet akkor is a villamosra irányította, ha hasonló kialakítással ezidőtájt szerte világon gyártottak házilagosan villamosokat. A filmhíradó külön beszámolt a villamosról, kiemelve, hogy a hölgyeknek magassarkú cipőben sem kell ezentúl óvatosan lépkedniük a villamosban - a sárlécpadlót ugyanis felváltotta a síma gumipadló.

Tarkabarkává tette a villamosparkjukat

 Miskolcon - Debrecenben - Szegeden mit szóltak az új csuklós kocsikhoz? Nos kétségtelen, hogy a bengálik megjelenése színvonalbeli ugrást jelentett a 60-as években, hiszen a vidéki utasok csak hírből ismerhették a forgóvázas kocsikat, az ülőkaluzi rendszert; de az olyan extrák is ritkaságnak számítottak, mint a párnázott bőrülés. A vidéki városok közlekedési vállalatai az 50-es évektől kezdve a megtöbbszörözödő forgalom ellenére kénytelenek voltak a minisztériumi rendeletre a főváros által átadott villamosokkal megelégedni, mely rendkívül tarkabarkává tette a villamosparkjukat.

Az újonnan gyártott Füzesi-acélvázas kocsik megjelenése ellenére is gyakran erősen leromlott állagú favázas kocsikkal voltak kénytelenek megszervezni a növekvő forgalmat, így az új beszerzésű házi csuklós villamosoknak is örülhettek. Ezek a kocsik a XXI. században is futnak a vidéki városokban, azonban Miskolcon 2004-ben az utolsót is kivonták a rendszeres utasforgalomból, Szegeden sem járnak már és Debrecen is szabadulni kíván az elavult járművektől.

Vidéken 1962-ben

A villamosok.hu szerint a vidéki városokban 1962-ben jelentek meg az első egyirányú csuklós villamosok. Miskolcon 1962-1966 között 11-et állítottak forgalomba 100-110-es pályaszámon. A 105-110-es kocsi Budapestre gyártott, az ottani hálózatra alkalmatlan 1100-as kocsi volt. A 110-es 1966-ban - alig egy hónappal Budapestről való megérkezése után - leégett, de felújították az FVV-nél. 

A kocsikat 1982-89 között vonták ki a forgalomból. A 100-as kocsi felújítva nosztalgiakocsiként működik Miskolcon. 1967 után a Füzesi-főműhely kétirányú kocsikat kezdett el gyártani - egy oldali felszálló ajtókkal. Ezeknek a kocsiknak a kétirányúságát igazából csak Szegeden tudták kihasználni az egyvágányú vonalakon egyoldalra helyezett peronok miatt, Miskolcon és Debrecenben az ilyen kialakítású Bengálikat szolgálatuk nagy részében egyirányú kocsikként használták. 1969-1970-ben a járműgyártást a Füzesi-főműhelyből Debrecenbe helyezték át.

1967-70 között 130-139-es pályaszámon tíz ilyen kocsit gyártottak. Ezeket 1991-ig selejtezték. A 130-as kocsi az 1990-es leállítása után két hónapig diszkóvillamosként közlekedett (a következő évben, 1991-ben a 173-as volt a diszkóvillamos). A 130-ast 1991 után oktatókocsinak használták 1998-ig.  1970-78 között 35 kétirányú tízajtós kocsit vett Miskolc Debrecenből. Ezeket 140-174-es pályaszámml látták el. Az 1971-es kalauz nélküli közlekedés bevezetése után a 145-östől kezdődően elhagyták az utastéri kalauzüléseket.

A kocsikat 1991 után kezdték kivonni a forgalomból, az állomány kb. fele azonban 2004-ig, a bécsi villamosok érkezéséig üzemben volt. A 172-est 1999-től tanulókocsinak használják. A 147-es kocsi jelenleg kiállítva látható Szentendrén, utolsó forgalmi állapotában.