Kopaszkutya: hézagos emlékezet

Az erdélyi mozik is vetítik Szomjas György koncertfilmjét.

Harminc év után újra a Hobo Blues Banddel forgatott Szomjas György filmrendezõ. Az egykori Kopaszkutya kultfilm volt, egy generáció életérzését tükrözte, a Kopaszkutya Kettõ viszont csak Földes Hobo Lászlóét, Deák Bill Gyuláét és Póka Egonét. Az egykori fõszereplõ, Schuster Lóránt kimaradt, és senki nem indokolja, miért – az egykori film bejátszásaiban azért feltûnik. (Tegyük hozzá: ezek a pénteken országos filmforgalmazásba került alkotás legjobb részei.)

A film nagyobbik része az idei búcsúkoncert elõkészületeirõl, illetve magáról a kétnapos fellépésrõl szól, közben pedig interjúkat láthatunk, amelyekben olykor a rendezõ is szerepet vállal.

Anekdoták, sokszor elmesélt sztorik bukkannak fel, kilátogatunk Kõbánya aluljáróiba – ahol még mindig ott áll Bill, a király –, Póka Egon iskolájába, bepillanthatunk egy rövid idõre Deák Bill Gyula lakásába. Aki rajongva szereti a Hobo Blues Bandet, az ezt a filmet is jó hangulatban nézi majd végig. Ez azonban csak az életmû erejének köszönhetõ, és nem Szomjas György munkájának.

Mert mindaz hiányzik belõle, amit egy dokumentumfilmtõl elvárnánk: a jó kérdések, az ügyes beállítások, a szép hangulatok. Kár, mert a Hobo Blues Band történetében benne van Magyarország elmúlt 33 éve.