Várjuk a január másodikát?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Egy héten belül ki kell derülnie, valójában hány kórházi rezidens és szakorvos mondott fel, és hol.

Három nap múlva legalább 2600 magyar orvos adhatja be felmondását, ha az év végéig nem sikerül megegyezniük az orvosok bérének emeléséről. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnökének nyilatkozatai alapján csak akkor állnak el szándékuktól, ha az esetleges megegyezés a kormánnyal bérjellegű megállapodást is tartalmaz. A kezdő orvosok érdekvédelmét képviselő szervezet elvárása, hogy az orvosok bére, ha lépcsőzetesen emelve is, de belátható időn belül érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát, a munkakörülmények javításával pedig állítsák meg az orvosok elvándorlását.

Összesítés előtt

Az illetékes szaktárca az országos tiszti főorvostól kért tájékoztatást arról, hogy várható-e az ország bármely pontján ellátási zavar, ha valóban a tömeges felmondást választanák az egészségügyi dolgozók. Az Országos Tiszti-főrvosi Hivatal (OTH) pedig levélben kereste meg erre vonatkozó kérdéseivel a kórházakat. Szerettük volna megtudni, mit tartalmaztak a megyénkbeli intézmények válaszai, de az OTH Kommunikációs Főosztályán arról tájékoztattak december 28-án, hogy egyrészt az összesítés még nem készült el, másrészt folyamatban lévő ügyekről nem adnak ki részösszegzést, harmadrészt előbb a minisztériumot fogják tájékoztatni, s csak azután a sajtót. Elmondták: katasztrófa-forgatókönyvvel minden kórháznak rendelkeznie kell, márpedig véleményük szerint egy esetleges tömeges felmondás annak számítana az egészségügyben, ahhoz fogható, mintha teszem azt egy vírus egyszerre tenné munkaképtelené az összes ápolót egy kórházban.

Titkosságban a lényeg

A Megyei Kórház főigazgató főorvosa, egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke nem gondolja, hogy januárban hirtelen katasztrófa beálltával kellene számolni, hiszen a felmondási idő általában 2 hónap, ez idő alatt még volna idő célzott stratégia felállítására. Arra vonatkozólag pedig egyik kórháznak sem lehet megbízható adata, hogy hányan kívánnak felmondani, hiszen a MRSZ akciójának épp a titkosságban rejlik a lényege. Ahogy fogalmazott: „Épp erről szól a történet.” A főigazgató szerint lehet, hogy reálisak az MRSZ által közölt adatok, lehet, hogy nem. Pár napon belül kiderült, ezt ki kell várni, miként azt is, hogy mit lép a kormány.

A Miskolci Semmelweis Egészségügyi Központ (Misek Kft.) orvosigazgatójának, Bássler Beátának sincs tudomása arról, hogy bárki is beadta volna a felmondását, hiszen, mint mondta, nyilván senki sem jelentette be a munkáltatójának, így erre vonatkozó visszajelzést ők sem adhattak az OTH-nak. - „Várjuk a január másodikát” - mondta.

A sátoraljaújhelyi kórház gazdasági igazgatója, Illésné Szilágyi Szilvia kijelentette: ők vannak olyan jó kapcsolatban az orvosaikkal, hogy ha valaki letétbe helyezte volna a felmondását, arról tudnának. Legalábbis a tömeges felmondás kizárható náluk, erről tájékoztatták az OTH-t is. A katasztrófatervük pedig kifejezetten katasztrófákra vonatkozik, ez pedig nem az az eset, szögezte le.

ÉM-SzK

Mi lesz, ha önként nem?

A túlterhelés és az alacsony bérek elleni tiltakozásnak időközben elindult egy újabb formája is, nevezetesen az orvosok egy része jövőre nem vállal önkéntes túlmunkát, ami a létszámhiány miatt ugyancsak felboríthatja az ellátást. 

Dr. Csiba Gábor egyelőre emiatt sem ideges, mivel a januári ügyeleteteket már kiírták, s még senki sem mondta vissza. Az ügyeleti díjak keretösszegét egyébként a Megyei Kórházban osztályokra bontva határozzák meg, ott osztják tovább, belső megállapodás szerint, többnyire az ellátott ügyelet nehézsége alapján. Így egy-egy orvos átlagosan óránként bruttó 1700-2500 forinttal számolhat.

A Misek Kft. alkalmazottainál az ügyeleti díjat a garantált alapilletmény alapján számolják. Akinek ez kevesebb, annak az ügyeleti díja is kevesebb. Az ügyeleteket 6 hónapos munkaidő keretben szervezik, s már akadt olyan osztály, amelynek dolgozói közössége jelezte, hogy nem kíván önként vállalt ügyeletben részt venni. - „Ahol ez egyébként is orvoshiánnyal párosul, nehéz lesz megoldani az ügyeletet, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megoldást találjunk, elsősorban az aktív, akut felvételes osztályokon” - reagált a megoldást firtató kérdésünkre dr. Bássler Beáta.

Az OTH Kommunikációs Főosztályán ezzel kapcsolatban arról tájékoztattak: ha egy intézmény úgy látja, hogy nem tudja a folyamatos betegellátást biztosítani, azt köteles feléjük jelezni. Ekkor nyújthat segítséget az OTH, például az ellátási körzetek átszabásával.