2012.01.15. 09:32

A járások történetből

Címkék#állam #Magyarország #járás #borsod #Miskolc #Magyar Királyság

Budapest - Egykor az állam ezen a szinten érintkezett a legnagyobb felületen a társadalommal.

A kora újkori vármegye, úgy a szolgabírák és a szolgabírói járás esetében is érdemes jelezni: bár a kora újkori magyar vármegye az összetett Habsburg Monarchia 1621 után legerősebb rendiségével bíró fontos államának, a Magyar Királyságnak rendi önkormányzati intézménye volt, ennek kora újkori működésére elsősorban nem a központi hatalommal való szembenállás volt elsősorban jellemző, hanem a központi rendeletek (uralkodók, nagybírák, kormányszervek parancsainak, utasításainak) végrehajtása, az adóztatási, militáris/katonai funkciók ellátása, helyi épített környezet (utak, hidak) és természeti környezet (vízrendészet), valamint a társadalom stabilizálása. Ennek a rendi (modern szóval: önkormányzati) intézménynek a közigazgatási egysége volt a szolgabírói járás, a legkisebb rendi, önkormányzati területi egység, amin keresztül a mindenkori állam érdekeit eljuttathatta az egyes települések szintjére (mezővárosok, falvak, puszták).

Központi végrehajtó

Egyértelmű kettősség jellemzi a szolgabírót és a szolgabírói járást is: a központi hatalom utasításainak a végrehajtója, miképpen – döntően a 19. század első felének helyi politikai küzdelmeiben – a helyi rendi érdekek összegyűjtője, közvetítője is lehetett. Az állam részéről a járás volt a legalsó közigazgatási szint, ez alatt/mellett az önkormányzatiság szervezetei működtek. Azaz az állam ezen a szinten érintkezett a legnagyobb felületen a társadalommal.

ÉM

A kormány célja a modern kori járások kialakítása

Miskolc - A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme – szerepel a kormany.hu oldalon az új járási rendszer kialakításával kapcsolatban.