Reneszánszát él(het)i a szénbányászat?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Szakemberek szerint az országban mintegy 1,6 milliárd tonna ki nem bányászott szén áll rendelkezésre.

Valamiféle reneszánszét kezdi élni a szénbányászat az országban és – természetesen – a megyében is, ahol két évtizeddel ezelőtt még virágkorát élte ez az iparág és igazán akkor indult be a bányák bezárásának folyamata, amikor még alacsony volt a szénhidrogén-származékok (földgáz és kőolaj) ára. Jelenleg azonban drága a gáz és az olaj is. Sokan vélik úgy, hogy itt a történelmi lehetőség, hogy a bezárt szénbányákat újraindítsák. Erre példa a farkaslyuki bánya, amelyben egy vállalkozó révén indulhat meg újra a szénkitermelés.

Tonnamilliárdok a mélyben

Egy decemberben megtartott miskolci energetikai konferencián is ez volt a fő téma: milyen esélyei, lehetőségei vannak megyénkben (és az országban) a szénbányászatnak. Kiderült, az energiastratégiánk már nem egyszerűen energetikai vésztartalékként tekint a földünk mélyén található szénvagyonra. Kalkulációk szerint mintegy 1,6 milliárd tonna áll még rendelkezésre ebből a fontos energiahordozóból.

Az ominózus konferencián részt vevő Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára kijelentette, hogy az állam által is segített feladatnak kell lennie, hogy a szénbányászatot újraindítsuk mind országosan, mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. „A szén alapú energiatermelésnek mindenképpen nagyobb teret kell adni az elkövetkezendő időben” – jelentette ki az államtitkár, ám hozzátette, hogy a kormány elképzelései szerint inkább a mélyművelésű szénbányászatot helyezik előtérbe, nem támogatják a már meglévőkön túl újabb külszíni fejtésű lignitbányák megnyitását, mert ez környezetvédelmi szemszögből sem lenne szerencsés művelet.

Nyitás és újranyitás

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne bűvíteni megyénkben a szén alapú energiatermelést, ma még nem szívesen mondanak konskrétumokat a szakemberek. Schwardy Miklós, a berentei és a tiszapalkonyai szenes erőműveket is egykor üzemeltető Tiszai Erőmű Vállalat (ma az amerikai AES tulajdonmában van - a szerk.) utolsó vezériagazgatója vetette fel a tiszapalkonyai komplexum újraindítását a bükkábrányi lignitre alapozva. Más szakemberek abban látnak fantáziát, hogy az eredendően a berentei erőműhöz tartozó dubicsányi bányában újraindítsák a széntermelést. Megint mások szerint még két olyan kihasználatlan szénnyerő helye mindneképpen van a megyének, ahol szó lehetne bányanyitásról, illetve újranyitásról.

ÉM-SZB

Újraépíteni a bányászkultúrát

A bányanyitás nem egyszerűen szándék és pénz kérdése. Szakemberekre is szükség van. A jó szakemberek száma azonban – temészerszerűleg – alaposan megcsappant az utóbbi időben. A bányabezárások miatt állásukat vesztettek kiöregedtek, vagy más megélhetés után néztek. A középszintű bányászképzés pedig visszaszorult, hiszen nem nagyon volt igény rá. A mostani újranyitási szándékok azonban foglalkoztatásbővítést is magukkal hoznak. Meg kell újra teremteni a bányászképzést is. Ríz Gábor, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette, hogy a Sajómenti TISZK kapta meg a feladatot, hogy a bányászképzést újraindítsa a megyében.