1800 munkahely és a kultúrgazdaság

Miskolc - 1800 munkanélkülinek tervez munkát adni a város, és az egyetemet végzettek itt tartására is alakul a program. Interjú Kiss Gáborral, Miskolc harmadik alpolgármesterével.

A kultúra, az oktatás és a szociális terület, gazdaságfejlesztés, humán erőforrás feladatköre tartozik majd hozzá, hangzott el a közgyűlés ülésén, amikor megválasztották Miskolc új, harmadik alpolgármesterét. Kiss Gábor –a humán főosztály vezetői székéből ül az alpolgármesteribe – volt szerkesztőségünk vendége.

- Az oktatás és a kultúra területe önhöz tartozott főosztályvezetőként is. Mit takar a gazdaságfejlesztés feladatkör? Ez nem Pfliegler Péter hatásköre?

Kiss Gábor: Pfliegler Péter feladatkörében marad például az ipari parkkal kapcsolatos fejlesztések és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó nemzetközi kapcsolatok, az enyémek az oktatási, átképzési, munkaerővel kapcsolatosak, a humán háttér biztosítása. Példát is mondok erre a típusú munkára: sikerült a Bosch gyárral együttműködési szerződést kötni, amellyel speciális képzés indulhatott egy szakközépiskolában és az egyetemen, az ott végzett diákokat alkalmazni tudják majd a gyárban. Egy másik hasonló szerződést a napokban hagyott jóvá a közgyűlés: az egyik miskolci óvodában és iskolában német nyelvű csoport illetve osztály indul a

városba érkező külföldi alkalmazottak számára, egy ilyen kezdeményezés további befektetőket is idevonzhat.

- A közmunkaprogramok is önhöz tartoznak. Korábban kilencszázan dolgoztak a városban közmunkásként, majd ez a lehetőség megszűnt. Hogyan tovább?

Kiss Gábor: A napi négy órás részfoglalkoztatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az így kapott összeg alig volt több mint a segély. Amellett sokak véleménye, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők munkája nem nem elég hatékony, nem értékteremtő a munka. A város vezetése az országban elsőként kidolgozott egy koncepciót a nagyvárosokra, még nem kaptunk rá biztos választ, de bízunk benne, hogy már márciusban indulhatunk vele. Ennek keretében állhatna fel a város saját karbantartói csapata, akikkel elvégezhető például a kátyúzás, bizonyos mezőgazdasági tevékenységek, vagy intézményfelújítások. A tervek szerint így újulhatna meg 50-60 mosdó az óvodákban, iskolákban a közeljövőben.

- Hány embert terveznek foglalkoztatni?

Kiss Gábor: 1800 munkahelyről lenne szó, a program 9 és fél hónapig tartana. A szakképzett munkanélküliek fizetése egyébként bruttó 92 ezer forint lenne, ez már – ha a családi kedvezményeket is beszámítjuk– közelít az elfogadható fizetéshez.

- Önt főként oktatási szakemberként ismerhettük meg. Fontos kérdés most az oktatásban, hogy állami fenntartásba adja-e a város az iskolákat, vagy tovább működteti. Hogyan dönt majd Miskolc?

Kiss Gábor: Amíg nem tudjuk, hogy pontosan mik a feltételek, a jogosultságok, addig nem tudjuk, hogyan tovább. Még nincsenek meg a végrehajtási jogszabályok, április- május körül meg kell születniük, szeptember közepéig kell a döntést meghozni. Korábban azt gondoltuk, hogy a város teljes jogkörben megtarthatja iskolák fenntartói jogait, de ma már az valószínűsíthető, hogy a legfontosabb szakmai döntéseket nem tudja megtartani. Sok, az oktatási rendszerrel kapcsolatos ügyben lehetne a helyi igényeket figyelembe venni, de természetesen ehhez kellenek a szükséges források.

- Az viszont tény, hogy a város oktatási rendszere túlméretezett. Kevesebb gyerek születik, mint korábban, és nagy az elvándorlás. Hogyan tervezik ezt a problémát kezelni?

Kiss Gábor: Ez szakmapolitikai kérdés. Próbálunk kellő gondossággal, alapossággal eljárni. Hiszem, hogy előre gondolkodással lehet kezelni a pedagógusok helyzetét. A problémák jelentős része megoldható nyugdíjazással, áthelyezésekkel.

- Több gimnázium, középiskola bezárásáról beszélnek...

Kiss Gábor: Nagyon súlyos döntés egy intézmény megszüntetése, és nem is biztos, hogy jó megoldás. Más feladatkört lehet adni egyes iskoláknak, például a művészeti képzés már évek óta nem megoldott a városban.

- Az új városvezetés másfél éve lépett hivatalába, de még mindig nem készült el sem a kulturális, sem az oktatási koncepció, még az előző városvezetés koncepciója alapján dolgoznak. Mikorra tervezik ennek elkészítését?

Kiss Gábor: A sportkoncepciót decemberben fogadta el a közgyűlés, de akkor többen azt vetették fel, hogy érdemes volt-e elfogadni, hiszen maga a törvény hiányzik. A sporttörvény koncepciója elégséges volt a városi stratégia megtervezéséhez. Az oktatás területén a részletes jogszabályok ismeret nélkül előfordulhat, hogy olyan jogszabály születik, amelyhez nem illeszthető a helyi stratégia. Ugyanez a helyzet a kultúrával is. Viszont az is tény, hogy már olyan fejlesztési tervek készülnek, amelyek konkrét átalakítási javaslatokat tartalmaznak. Például a szakképzési központok területén: négy központ működik Miskolcon, amelyekben párhuzamosan képzés folyik. Úgy kell átalakítani, hogy a pályázati finanszírozás is hatékony legyen, és a felnőttképzésbe is bekapcsolható legyen, ha megjelenik itt egy befektető. És például elindult egy újszerű kezdeményezés, a kultúrgazdaság, amelynek célja, hogy a Miskolcon végzett egyetemisták itthon maradjanak. Jelenleg 80 százalékuk máshol talál munkát. Komplex együttműködésről van szó a város és a felsőoktatás között. Például bekapcsolódhatna a város az országos projektbe, az okostelefonok alkalmazásainak fejlesztésébe, amely informatikus és a bölcsészszaktudást kíván.

- A beszélgetésünk során úgy tűnt, ön a praktikusság híve...

Kiss Gábor: Nem hiszem, hogy ez lenne rám jellemző. Vannak hosszú távú céljaim, mint például az említett, az egyetemet végzettek Miskolcon tartása. Nekem is négy gyermekem van, szeretném, ha Miskolcon találnák meg a jövőjüket. De ez általános cél, emögé kellenek a részcélok, projektek, pályázatok. Húsz éve ezt csinálom: amióta pályázati lehetőségek vannak, én ebben dolgozom. Napjainkban nagyon fontos, minden fejlődési lehetőséget felismerni kihasználni.

ÉM-HM