Holdingosítanák a szociális intézményket is

Miskolc - Összevonná az önkormányzat a miskolci szociális intézményeket. Ok: hatékonyabb, gazdaságosabb működést szeretnének.

Egyelőre a tervezési szakaszban tart a városi szociális intézmények átszervezése, de várhatóan fél éven belül sor kerül rá. "Miskolc lényegében az utolsók között van akik a struktúra átalakítást – szervezeti integrációt – meglépik. A kivárás azt szolgálta, hogy minél megalapozottabb, körültekintőbb, elsődlegesen szakmai szempontokat szem előtt tartó döntés szülessen" - mondta lapunknak Kiss Gábor alpolgármester. Hangsúlyozva azt: az átszervezés előkészítésébe az érintett intézmények vezetőit is bevonták. Az érintett intézmények a következők: Iránytű Avasi Szociális Szolgálat, Miskolci Családsegítő Szolgálat, Miskolci Egyesített Bölcsődék és a gyermekváros.

"A struktúra átalakítást elsődlegesen és hangsúlyosan szakmai szempontok alapozzák meg. A cél: jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása, mely biztosítja a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést és a magas színvonalú szakmai munka feltételeit. Ugyanakkor a gazdasági, finanszírozási szempontoktól sem lehet eltekinteni. A rendszerben jelenleg meglévő párhuzamosságok megszüntetése, a városi szintű kapacitás szabályozást lehetővé tevő, rugalmasabb szervezeti struktúra önmagában is a költséghatékonyabb működést szolgálja - sorolta az alpolgármester. - A hatékonyabb feladatellátás és optimálisabb szolgáltatásszervezés legnagyobb gátja a torz – alapvető szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó – intézménystruktúra, mely átgondolatlan, ad-hoc átszervezések sorozatán át alakult ki." A tervezett átszervezés célja, hogy egy vertikálisan jól strukturált, és horizontális szempontokat – a területi alapszolgáltatások városi szintű összehangolása révén – szem előtt tartó közös irányítású intézmény jöjjön létre" - fogalmazta meg az átalakítás okát az alpolgármester. Hozzátette: az átszervezést követően továbbra is önkormányzati fenntartásban biztosítaná a város ezen intézmények feladatellátását, de integrált intézményi keretben.

Az alpolgármester a jelenlegi intézményrendszer és feladatellátás legfontosabb szakmai problémái között említette - többek között - a rendszer rosszul tagoltságát. "Ez nehezíti a szakszerű magas színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatásszervezést. Az igénybe vevő oldaláról pedig nehezíti, illetve gyakran ellehetetleníti a tájékozódást, a megfelelő és indokolt ellátáshoz. Valamint az intézmények által nyújtott egyes ellátások területi lefedettsége nem esik egybe. Ez mindenki számára (fenntartó, szolgáltató, igénybe vevő) problémát jelent. De a feladatok megszervezése figyelmen kívül hagy alapvető szakmai elvárásokat. Egy intézményi, igazgatási keretben működnek egymástól jelentősen eltérő profilú és szakmai tartalmú ellátások" - sorolta.

ÉM-NSZR

Van, amit nem látnak el

Kiss Gábor elmondta azt is: egyes kötelező feladatokat a város semmilyen formában nem lát el. "A hiányzó ellátások iránti igények magasak, például pszichiátriai betegek szociális ellátási formái, amely más a célcsoport számára nem adekvát szolgáltatásokban csapódik le" - ismertette.

Gazdasági szempontból pedig - az alpolgármester szerint - a következők is indokolnák az átszervezést: "Az állami normatíva – eltérő arányban, de – egy szakfeladat vonatkozásában sem fedezi az ellátás tényleges költségeit, az önkormányzat jelentős saját forrással járul hozzá a rendszer működtetéséhez.

A saját bevételek az egyes intézmények vonatkozásában eltérő mértékben realizálódnak. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra jelentős részben elavult, működtetése gazdaságtalan, felújításra, korszerűsítésre szorul."

Van-e erre más városban példa? "Igen. Szinte csak erre van példa" - válaszolta az alpolgármester. "Az elmúlt 5-6 évben szinte minden nagyobb városban, és budapesti kerületekben megtörtént a szociális intézmények szervezeti integrációja. A szociális ellátórendszerre a folyamatos szervezeti átalakulás volt jellemző országosan. 2008 és 2009-ben jelentős állami normatíva kivonást szenvedett el az ágazat. 2009-ben a szociális normatíva átlagosan, az egyes ellátási formákra vetítve 30- 35 százalékkal csökkent. Az állami normatíva csökkenését a térítési díjak növelésével nem lehet kompenzálni, mert az igénybe vevők terhelhetősége véges. Különösen a mi régiónkban" - fogalmazott.