„Sárospatak egy szimbólum”

Miskolc, Sárospatak - A Miskolci Egyetem rektora szerint a vidéki felsőoktatás a felvételi rendszer áldozata.

A Miskolci Egyetem Sárospataki Főiskolai Kara összdolgozói értekezletet tartott, amelyen jelent volt prof. dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora is, aki egyebek mellett a hallgatói önkormányzat képviselőivel is találkozott.

Visszafejlődés

– 2006-ban kezdődött az a folyamat, ami jelenlegi helyzetébe eljuttatta a legtöbb vidéki felsőoktatási intézményt – mondta sárospataki látogatása végén lapunknak dr. Patkó Gyula. – Akkor vezették be azt a felvételi rendszert, amely egységesítette a felvételi pontszámokat. Bárhová jelentkeztek is, mindig az országos keretszámnak megfelelő létszámot vették fel a hallgatókat függetlenül attól, hová jelentkezett. Miután több ízben is készítettünk interjúkat a felsőoktatásba jelentkezőkkel, ezért pontosan tudjuk, az érettségizettek zöme nem feltétlenül egy adott intézmény presztízse miatt választ egyetemet vagy főiskolát, hanem a szórakozási lehetőségek miatt. Ha valaki jogászképzésre jelentkezik, az a tapasztalatok alapján a következő intézményeket jelöli meg: első három helyen az ELTE, a Pázmány és a Károli, ezt követi valamely nagy múltú vidéki egyetem – Szeged, Pécs, Debrecen – és csak ezek után jönnek a többiek. Ez oda vezetett, hogy miután a keretszámokat az érdeklődés szintje után alakították ki, ezért idén Sárospataknak például csak 40 államilag finanszírozott hely jutott. Szomorú azt tapasztalni, hogy Sárospatakon hat éve több mint 1300 diák tanult, mostanra ez a szám ennek a rendszernek köszönhetően mintegy 400-ra csökkent.

Szakemberellátás

A Miskolci Egyetem rektora szerint nem ez az igazán nagy tragédia.

– Amikor annak idején Miskolcról elvitték a védőnőképzést Budapestre, az egy idő után azt eredményezte, hogy a végzett védőnők nem jöttek vissza ebbe a régióba dolgozni, így egy idő után Putnokon nem volt, aki beadja a gyerekeknek a Sabin-cseppet. Így gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdenünk a védőnőképzést. Hiszem és vallom, a vidék szakemberellátását csak vidéken lehet megoldani. Ha Sárospatak esetében ez a negyvenes keretszám megmarad, az komoly problémákhoz vezet éveken belül, hiszen a számok nem hazudnak, és azok azt mutatják, hogy hamarosan évente közel háromszáz tanító megy majd nyugdíjba, ami óriási szakemberhiányt fog generálni – mondta dr. Patkó Gyula.

Pataknak maradni kell

– Ismerjük a kormányzati szándékot – folytatta a Miskolci Egyetem rektora. – A cél az, hogy vidéken öt felsőoktatási pólus és öt pedagógiai centrum jöjjön létre. Ebben helyet kell találni a pataki tanítóképzésnek is. Sárospatak egy szimbólum, egy nemzeti kincs, amelyet meg kell tartani, bár egyre nehezebb, hiszen az egyetem költségvetése az elmúlt két évben 1,5 milliárd forinttal csökkent, amely azt eredményezte, hogy több dolgozónktól is meg kellett válnunk.

dr. Patkó Gyula megerősítette azt az értesülésünket, hogy a református egyház érdeklődik a pataki főiskola iránt, így elképzelhető, hogy a jövőben a sárospataki főiskolai kar a Debreceni Református Hittudományi Egyetemhez fog tartozni.

ÉM-BG