„Schmitt Pál helyzete tarthatatlan volt”

Budapest - Az elemzők szerint Schmitt Pál lemondásával jól járt az ország.

- Az ország megítélése szempontjából mit jelent az államfő lemondása?

 Gyömöre Máté: Schmitt Pál olyan döntést hozott, ami nemcsak a köztársasági elnöki intézmény, hanem Magyarország tekintélye szempontjából is minimális veszteségekkel lezárhatja az ügyet. Főleg úgy, hogy az elmúlt hónapokban, Németországban is hasonló botrányok láttak napvilágot, melyek után az érintett politikusok végül mind benyújtották lemondásukat.

Juhász Attila: Schmitt Pál helyzete teljesen tarthatatlan volt, ha posztján maradt volna, akkor az növelte volna Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. Ebből a szempontból kedvező az államfő lemondása, és így továbbiakban nem mondható az, hogy a Schmitt Pál nevéhez kötődő botránynak nincs következménye.

- A pártok erőviszonya szempontjából mit jelent a lemondás?

Gyömöre Máté: A Fidesznek mindenképpen Schmitt Pál gyors és önként való távozása jelentette a legjobb megoldást. Ellenkező esetben ugyanis könnyen ráéghetett volna a nagyobbik kormánypártra a köztársasági elnök tekintélyvesztése, arról nem beszélve, hogy az elmúlt években éppen a Fidesz bírálta morális alapon a szocialistákat, így a Schmitt melletti hosszas kiállás ezzel került volna éles ellentétbe. Az ellenzéknek természetesen jól jött volna, ha Schmitt Pál sokáig államfő marad, egy remek támadási felületet vesztettek el.

Juhász Attila: A lemondás valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a pártok közötti erőviszonyokra. A Fidesz az utóbbi napokban távolította magától az ügyet, nem kritizálták, de nem is támogatták túlzottan, hogy az államfő posztján maradjon, csak azt üzenték, hogy a kérdésben elfogadják az elnök döntését. A Fidesz tehát igyekezett megszabadulni a korábban altaluk megszavazott Schmitt Pál bukásának felelősségétől. A kormánypárt számára az jelentett leginkább veszélyt, hogy az államfő maradása esetén a konfliktusok tovább éleződtek volna a párton, a jobboldali szavazótáboron és a szellemi holdudvaron belül, így végső soron a Fidesz egysége szempontjából is kedvező az államfő lemondása.

- Ki döntött így? Maga az államfő, vagy az őt támogató Fidesz?

Gyömöre Máté: Közjogi értelemben csak a köztársasági elnök dönthetett lemondásáról. Természetesen arról voltak különböző sajtóhírek, hogy konzultált a miniszterelnökkel is, és mivel Schmitt Pál a Fidesznek korábban alelnöke és EP-képviselője is volt, ezért elképzelhető, hogy döntése meghozatalakor figyelembe vette jelölő pártja érdekeit is. Erre utal, hogy lemondása mindenképpen a legkisebb rossz volt a nagyobbik kormánypártnak.

Juhász Attila: Erről csak sajtótalálgatások láttak napvilágot, de kétlem, hogy Orbán Viktor tudomása nélkül ebben a kérdésben dönteni lehetett. A legvalószínűbb, hogy pénteken Orbán Viktor időt adott Schmitt Pálnak arra, hogy megvédje magát a nyilvánosság előtt, de mivel vasárnap estére kiderült, hogy Schmitt maradási szándéka visszaüthet, meggyőzték arról az államfőt, hogy le kell mondania.

- Az MSZP Sólyom Lászlót javasolja az új államfőnek. Van annak esélye, hogy ismét ő legyen a köztársasági elnök?

Gyömöre Máté: Arra kevés az esély, hogy a parlamenti többség olyan köztársasági elnököt válasszon, akit nem a Fidesz javasolt, ezt sajtóhírek szerint Orbán Viktor sem szeretné, és a nagyobbik kormánypárt eddigi gyakorlata is azt igazolná, hogy saját jelöltjük legyen. Ráadásul Sólyom László kellően autonóm ahhoz, hogy a Fidesz ne támogassa jelöltségét, amit egyébként elsőként a volt államfőnek kellene elfogadnia. Vagyis sokkal inkább arra lehet számítani, hogy az új elnök is egyértelműen a jobboldalhoz, vagy éppen a Fideszhez köthető lesz, főleg úgy, hogy a jelölésre vonatkozó szabályokat a nagyobbik kormánypárt úgy módosította, hogy ahhoz a képviselők egyötödének, tehát 78 képviselőnek az aláírása kell, márpedig a baloldali ellenzéknek nincs ennyi embere.

Juhász Attila: Nincs, mert a 48 MSZP-s, a 15 LMP-s és a 10 DK-s képviselő még ha maga mellé állítaná a 4 magát sehová sem soroló független parlamenti képviselőt, akkor is csak 77-en volnának – márpedig köztársaságielnök-jelöléshez 78 képviselőre van szükség. Hivatalos ellenjelöltje tehát csak akkor lehetne a kormánypárti aspiránsnak, ha a Fidesz, a KDNP vagy a Jobbik néhány képviselője is beáll az ellenjelölt mögé. Másfelől Sólyom László túlságosan önjáró személyiség, a kormányoldal egy Schmitt Pálhoz hasonló, a végletekig lojális elnököt fog választani.

Válaszoltak: Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője és Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője

ÉM