2012.04.24. 09:35
Jegyzet: Széll Kálmán 2.0
<em>Ha ezt Széll Kálmán megérhette volna... – sóhajtott fel barátom, amikor hétfőn elolvasta a kormány Széll Kálmán-terv 2.0 névre keresztelt csomagját. Ugyanis az úgy egy-másfél éve a XIX. század végén munkálkodó szakpolitikus-pénzügyminiszterről elnevezett tervhalmaz – hangoztatott szándékok szerint – egy a magyar gazdaságot tartós fejlődő pályára állító, újszerű megoldásokat tartalmazó grandiózus megaporjekt lett volna. Széll Kálmán – saját korában – rendbe tette az államháztartást és megteremtette a tartós növekedés alapjait. A róla elnevezett terv is tehát valami ilyesmit tűzött a zászlajára.</em> <strong>Szaniszló Bálint jegyzete</strong>
Ha ezt Széll Kálmán megérhette volna... – sóhajtott fel barátom, amikor hétfőn elolvasta a kormány Széll Kálmán-terv 2.0 névre keresztelt csomagját. Ugyanis az úgy egy-másfél éve a XIX. század végén munkálkodó szakpolitikus-pénzügyminiszterről elnevezett tervhalmaz – hangoztatott szándékok szerint – egy a magyar gazdaságot tartós fejlődő pályára állító, újszerű megoldásokat tartalmazó grandiózus megaporjekt lett volna. Széll Kálmán – saját korában – rendbe tette az államháztartást és megteremtette a tartós növekedés alapjait. A róla elnevezett terv is tehát valami ilyesmit tűzött a zászlajára. Szaniszló Bálint jegyzete
A magyar költségvetés azonban már jó másfél-két évtizede inkább fiskális alapokra van építve, azaz minden regnáló kormány azzal van elsődlegesen elfoglalva, hogy foltozgassa a költségvetés egyre gyarapodó lukait. Ha a fejlődés révén természetesen módon nem megy, akkor úgy, hogy emeli az adókat, vagy – mindenkori hathatósnak hitt módszer – új adóneme kitalálásával és bevezetésével. Bár „papíron” ágált ellene a jelen kormány is, a Széll Kálmán 2.0 és a benne szereplő öt új adónem azonban egyértelmű választ ad a paradigmaváltásra. Már csak az a kérdés, hogy miként fog ettől gyarapodni a magyar gazdaság?
