Lesz-e még nagyerőműve a megyének?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Március végén állt le az utolsó megyénkbeli nagyerőmű. Mi lesz a folytatás?

Jó egy évtizede még arról volt szó, hogy az ország legnagyobb szenes erőműve épül meg Bükkábrány közelében, az ott lévő nagy mennyiségű lignitre alapozva. A terv papíron maradt, a külszíni fejtés szenét a visontai erőmű használja. Ebben az időben azonban még további három nagyobb erőmű, a szenes berentei és tiszapalkonyai és a kőolajszármazékokkal áramot termelő tiszaújvárosi működött.

Elindult a lejtmenet

A leépülés a berentei komplexumot fűtőanyaggal ellátó lyukói szénbánya bezárásával vette kezdetét, ekkor azonban még éltek a három erőművet tulajdonló amerikai AES Corporation fejlesztési tervei, amelyek végrehajtása - bár nem igazán feszes tempóban - megkezdődött.

A képzeletbeli mennykő tavaly csapott be, amikor csődbe ment az amerikaiak által alapított - a két szenes erőművet működtető - Borsodi Energetikai Kft. Előbb a berentei, majd a tiszapalkonyai erőmű kapujára került lakat és a dologozók a felszámolásból remélik megkapni elmaradt bérüket.

Nem kellett sokat várni a harmadik megyénkbeli AES erőmű leállására. A március végén lejárt és meg nem újított áramvásárlási szerződés hiányában befejezte működését a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű is. A leállás miatt mintegy száz ember veszítette el munkahelyét.

Vannak-e vevők?

A Tisza II. Hőerőmű építése 40 esztendeje, 1972-ben kezdődött el és 1978-ban fejeződött be. A komplexum 1996 óta van az amerikai AES Corporation tulajdonában. Az erőmű névleges kapacitása 900 megawatt, ám az utóbbi hónapokban azonban ennek csak töredékén működött, mert az MVM Zrt. egyre kisebb mértékben használta az onnan vásárolt áramot. Ennek egyik oka, hogy ma a magyar áramszükséglet mintegy harmadát már olcsóbb importból biztosítják. A szerződés megszüntével, azaz áprilistól - a tulajdonos állítása szerint - bizonytalan időre áll le az erőmű. A legutolsó információk szerint – csakúgy mint a tiszapalkonyai és betentei erőműveket – megpróbálják értékesíteni a Tisza II-t.

Kérdés, hogy lesz-e vevő az erőművekre? Szakmai szándék van, hiszen a megyében sok erőmű üzemeltetésben járatos szakember dolgozik, ám a pénzügyi befektetők - úgy tűnik - nem állnak sorba az ajtók előt, hiszen - az eddigi törtépnések is bizonyítják - nem a legbiztosabb befektetés ma az erőműüzemeltetés. Mindhárom erőmű esetében korszerúűsítő beruházásokra is szükség volna, hogy alkalmassá tegyék őket többféle fűtőanyag használatára, mert ezzel csökkenne a függőségük és nagyobb esély lenne hosszú távú működtetésükre.

ÉM-SZB