Varangyok a pácban a Bükkben

Miskolc - Az idén a korábbi években megszokottól 2-3 héttel később kezdődött a Bükkben a kétéltűek tavaszi vonulása és ez alkalommal lényegesen kevesebb béka kelt útra.

A csökkenés elsősorban a barna varangy állomány esetében volt jelentős, tudtuk meg Fitala Csabától, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetőjétől. Elmondása szerint a csökkenés pontos okát nem lehet tudni, de valószínűsítik, hogy a varangyok a szokatlanul enyhe ősz során nem vermelték el magukat kellő mélységbe, és a nagyon hideg január és február, valamint a száraz és szintén hűvös március kedvezőtlenül hatott a telelő-, illetve a vonuló állatokra. Lehetséges, hogy a „rosszul” telelt és hosszú ideig a vermelő helyükön tartózkodó állatok egy része már nem is kezdi meg a peterakó helyre vándorlást és az idei párzási időszakot kihagyva csak jövő tavasszal vág neki a normál körülmények között évente megismételt hosszú gyalogtúrának. Természetesen a rosszabbik forgatókönyv is elképzelhető, azaz hogy a békák egy része nem élte át a telet.

Békák a táplálékláncban

Akár mi is az ok, tény: a megszokott varangyvonulásnál kisebb mértékű volt az idei, ami azt jelentheti, hogy az idén kevesebb lesz az utód. Fitala Csaba elmondása szerint ez azért is probléma, mert a kétéltűek fontos helyet foglalnak el a táplálékláncban – miközben temérdek rovart elpusztítanak, sok ragadozónak éppen ők jelentik a táplálékforrást. A ragadozók így részben más forrásból lesznek kénytelenek fedezni táplálékigényüket.

Békamentés pályázati pénzből

A szélsőséges időjárás ellen aligha védhetjük meg a kétéltűeket, de ennél nagyobb veszélyt jelentenek rájuk nézve a vándorlási útvonalukat keresztező útjaink. A Bükki Nemzeti Park két pályázatot is nyert, amik a békaútvonalak biztonságosabbé tételét szolgálják. A pályázati forrásból megépített terelő falak és béka átjárók, Bogács és Felsőtárkány közelében lehetővé teszik e veszélyeztetett és védettséget élvező állatcsoport biztonságosabb „közlekedését”. A módszer egyszerű: a vonulási útvonalat egy - az úttesttel párhuzamosan futó - terelőfal keresztezi, amibe a varangy beleütközik vándorlása során. Ez a terelőfal, ill. a hozzátartozó árok az út alatt átvezető alagútban folytatódik.

A kétéltűek védelmére több helyen ideiglenes terelőket is kihelyeznek, ezek nádból, fóliából, sűrű szövésű dróthálóból készülnek és a varangyok útra tévedését hivatottak megakadályozni. Az ilyen ideiglenes akadályoknál gyakran önkéntesek gyűjtik vödörbe a varangyokat és így segítik át őket az út túloldalára.

A kétéltű-terelőket gyakorlatban is bemutatták a nemzeti park szakemberei a kedden délután Felsőtárkányban megrendezett „Kétéltű átjárók és békaterelőfalak létesítése a Mátrában és a Bükkben” című projektjük nyitórendezvényén, ahol vetített-képes előadás keretében számoltak be az érdeklődőknek a terelő rendszerekkel, átjárókkal kapcsolatos tapasztalatokról.

ÉM-SZP