A szövetkezet lenne a megoldás?

Borsod-Abaúj-Zemplén - A húszezerből csak 6-700 mezőgazdasági kisvállalkozás működik a megyében.

A megyében 2010-ben 74 116, míg 2011 végén 74 685 regisztrált vállalkozást tartottak számon, ám ennek kevesebb, mint fele 30-31 ezer a valóban működő vállalkozás. Ezt is tartalmazza az a tájékoztató, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ketreskedelmi és Iparkamara (BOKIK) készített a megyei közgyűlés számára a kis- és középvállalkozások helyzetéről.

Kényszervállalkozások

A vállalkozói szféra jelentős része nálunk elsősorban a nehézipari válságot követően jött létre, amikor a munkanélküli segélyből kiszorulók számos kényszervállalkozást alapítottak vállalkozói alapismeretek, tőke és üzleti terv nélkül. Ezek nagy része sodródott egy darabig, majd megszűnt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságára ráadásul folyamatosan jellemző a tőkehiány. Ez a vállalkozásokra és a lakosságra egyaránt igaz. Az elmúlt évek során a kis és középvállalkozói körbe tartozó vállalkozások árbevétele stagnált vagy csökkent, az inflációt is figyelembe véve pedig mindenkinek csökkent. Ennek oka alapvetően a piac szűkülése mind az ipari szférában, mind a mezőgazdaságban.

Mindezt súlyosbította, hogy a lakosság vásárlóereje lényegesen csökkent, amit a munkahelyek elvesztése, a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás, a devizahitelek törlesztő részleteinek ugrásszerű megemelkedése és az általános elszegényedés okozott.

Az agrárszféra gondjai

A vállalkozások közül mintegy 50 ezer egyéni vállalkozás, köztük több, mint 20 ezer végez mezőgazdasági tevékenységet. Meglepő azonban, hogy 20 ezer mezőgazdasági tevékenységet végző – döntő többségében tehát őstermelő – közül csak mindössze 600-700, amelyik tényelegesen működik. E furcsa állapot rendezésére – mezőgazdasági fórumokon – időről-időre felvetődik, hogy hatékonyabban működhetnének a kisebb mezőgazdasági termelők együtt. Akár a rendszerváltással megszüntetett korábi szövetkezeti forma korszerűbb újjáélesztése is szóba jöhetne. Természetesen ehhez kellene olyan erő, amely vállalja, hogy moptorja legyen a kezdeményezéseknek.

Ilyesfajta együttműködésnek tekinthető, amikor egy-egy kistelepülés önkormányzata a faluhoz tartozó fölterületet saját költségén megműveli, helyi munkaerőt vesz ehhez igénybe és a keletkező termést a település hasznára alkalmazza. Így hatékonyan megoldható a közétkeztetés az adott falu iskolájában, óvodájában, más közintézményében és a munkán keresztül hozzájárulnak családok megélhetésének biztosításához is. ÉM-SZB

Akik még működnek...

A megye gazdaságát összeségében nézve a legnagyobb számban mindenesetre az egyéni és a

mikro-vállalkozások működnek, mellettük a kisvállalkozások száma 1200-1300, ezen belül még 500 sem tartozik az erősebbnek mondható, 20 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások közé. A hazai cégek igen értékes csoportját jelentő középvállalkozások száma alacsony, 200 körüli. Mindehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a helyi cégek a legtöbb esetben csak a létszám-kritérium alapján felelnek meg a nagy- vagy középvállalkozás feltételrendszerének, nettó árbevételük, mérlegfőösszegük jóval alacsonyabb, mint a határérték.

Adóterhek

Még egy tényezőt súlyosan érinti a vállalkozásokat: a helyi adók helyenkénti drasztikus emelkedése. A helyi önkormányzatok a gazdasághoz hasonlóan anyagi nehézségekkel küzdenek. Több városban, településen ezen úgy próbáltak segíteni, hogy akár többszörösére emelték például az építményadót, vagy bevezették emellett a telekadót is.