2012.05.23. 18:18
Arcok a megyéből: Molnár Ágnes - A hajrázás szentháromsága
Miskolc - Ági számára a cheerleading nem munka, hanem elhivatottság.
Miskolc - Ági számára a cheerleading nem munka, hanem elhivatottság.
"A cheerleading, magyarul hajrázás, szurkolás vagy vezérszurkolás modern sportág, amely a torna, az akrobatika és a tánc elemeit ötvözi. Elsősorban csapattevékenység, amely szorosan kapcsolódik más sportágakhoz, főleg az amerikai futballhoz, a kosárlabdához, a labdarúgáshoz." - írja a wikipedia. A miskolci Molnár Ágnes ennek az 1870-es években - természetesen az Egyesült Államokban - született sportágnak a honi, úttörő képviselője. Ági a Miskolc Steelleaders vezetőedzője, a Miskolci Egyetem Lions csapatának, a Black Cats edzője és a nemrég alakult Magyar Cheerleading Bizottság elnöke.
- Gyermekkori álmom volt, hogy pomponlány legyek - mesélte mosolyogva. - Koreográfiát készítettem 11 évesen papírzsebkendőből... Ez persze akkor nem valósult meg, viszont edző lehetek. Először a Miskolc Steelers-szel kerültem kapcsolatba barátokon keresztül néhány évvel ezelőtt. Eljutottam a csapat vezetőihez, felvettem velük a kapcsolatot. A Steelers is szeretett volna pomponlány csapatot, így aztán egymásra találtunk.
Áginak egyébként 2004-től Pixys Divat- és Táncstúdió néven tánciskolája is működik.
- Az első csapatot az iskolámból "toborozva" alakítottuk, alapítottuk meg, majd ez természetesen bővült. A csapatnak bármilyen testalkattal, bármilyen életkorral, bármilyen magassággal, előképzettséggel tagja lehet lenni - folytatta Ági. - Nyilván azért fontos, hogy a cheerleading szentháromságával, azaz erő, állóképesség, hajlékonyság háromsággal rendelkezzen a jelentkező. Ugyanakkor kemény edzésekkel mind a három fejleszthető.
Amerikában a fiúk is
Arra a felvetésre, hogy mennyi az optimális csapatlétszám Molnár Ágnes elmondta, hogy minél többen vannak a csapatban, annál jobb, hiszen bonyolultabb akrobatikát, és emeléseket lehet bemutatni. Egy alapemeléshez ugyanakkor négy ember kell.
- Ez nem csak a lányok sportja, hanem a fiúké is, igaz egyelőre Amerikában, és Nyugat-Európában - árulta el a Magyar Cheerleading Bizottság elnöke. - Ők általában tornászok, vagy testépítők, ugyanis biztonságosabban tudnak egy-egy nehezebb emelést megcsinálni. Nálunk ez még gyerekcipőban jár.
Ági tapasztalatai szerint egy jól felépített koreográfiához hónapok kellenek, és közben kiderülhet, hogy ki mennyire tehetséges például táncban. De a tehetség - mint az élet más területein - vagy meg van valakiben, vagy nincs.
- Ám nálunk mindenkinek meg van a feladata, ami ugyan olyan fontos - fogalmazott Molnár Ágnes, akinek nem meglepő módon az egész napját kitölti ez a sport. - Ez nem munka, hanem elhivatottság.