„Szegénységüket teszik pénzzé”

Borsod-Abaúj-Zemplén - Másfél év alatt 1800 roma kért menedékjogot Kanadában, ennek 70 százaléka megyénkbeli.

A kanadai kormány mindeddig nem tudta megállítani azoknak a romáknak az áradatát, akik vissza akarnak élni az ország menekültügyi rendszerével - jelentette ki Jason Kenney menekült- és állampolgárságügyi miniszter a National Post torontói napilapnak. Az MTI értesülése szerint a kanadai bevándorlás- és menekültügyi bizottsághoz havonta mintegy 400 magyar állampolgár nyújt be kérelmet, feltehetőleg túlnyomórészt romák. A magyar menedékkérők 40 százaléka Miskolcról jön. Kenney szerint a kanadai kormány eredménytelenül próbálkozott tájékoztatási kampánnyal a térségben.

Tamara Guttman, Kanada budapesti nagykövete a közelmúltban fel is kereste Miskolcot, hogy megtudja, mi az oka annak, hogy innen sokan vándorolnának Kanadába. A nagykövettel Botos Ferenc kisebbségi képviselő is beszélgetett, aki az Észak-Magyarországnak arról számolt be, hogy a nagykövet megdöbbent, hogy ezek az emberek milyen körülmények között élnek. De azt is megtudtuk: a nagykövet arról is szólt Miskolcon, hogy hazája szeretné visszaszorítani a bevándorlók áradatát, mert a kanadai államnak sok pénzbe kerülnek.

Lefutott a menekülthullám

Botos Ferenc azt is elmondta: manapság már kevesebben mennek ki. Mivel az interneten, telefonon informálják egymást az ottani körülményekről, ezért az itthon maradottak nem indulnak el – tette hozzá.

De miből is indulnának? „Ha mennek, akkor mindenüket eladják, szegénységüket teszik pénzzé” – fogalmazott a képviselő.

Váradi Gábor, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint is, már lefutott a miskolci romák kanadai menekülthulláma. Sőt, többen már vissza is jöttek onnan – tudtuk meg. Ő arra is választ adott, hogy miért sok a miskolciak száma. „Mindegy megyénk melyik kistelepülésén élnek, akkor is a miskolci okmányirodában készíttetik az útlevelet. Így Kanadában csak azt látják, hol állították ki az igazolványt...” – magyarázta.

De azt elmondta, azért mennek a családok, mert sokuknak, itthon, komoly megkülönböztetésben van részük, ezért, és persze a jobb élet reményében vándorolnak ki. Arra vonatkozó adatot, hogy hányan mentek, és hányan jöttek vissza, nem tudott mondani, ugyanis – mondta – nem rajtuk keresztül mennek.

Lakatos Attila cigányvajda tudott adatot, igaz országosat: másfél év alatt 1800-an mentek Kanadába, ebből 70 százalékuk megyénkbeli. Miért mennek? „A szegénység miatt. Itt mindenüket eladják, hogy repülőjegyet vehessenek. Ez azért óriási baj, mert amikor visszaküldik őket, akkor a semmire érkeznek meg” – válaszolta. Kint mit csinálnak? A cigányvajda szerint ugyanaz a helyzet, mint itthon, van, aki dolgozik, van, aki segélyt kap, abból él. „A munkavállalással az a baj, hogy a többség nem beszéli a nyelvet, így nem is tud elhelyezkedni” – tudtuk meg Lakatos Attilától.

Mit tennének a bevándorlókkal?

Szerettük volna megkérdezni Kanada magyarországi nagykövetségét is az ügyről, de ott a következő választ kaptuk: „... migrációs és menekültügyi témában megkeresésével kérem szíveskedjék a kanadai Állampolgársági és Bevándorlási Minisztérium sajtóosztályához fordulni...”

Megkerestük az ottani minisztériumot is, a következő kérdésekkel: „Mit terveznek a magyarok bevándorlásával kapcsolatban? Még mindig sokan érkeznek hazánkból? Adatokat tudnak-e? Mire hivatkozva kérnek menedékjogot? Mennyi idő után kaphatnak munkát? Milyen feltételekkel?

Választ egyelőre nem kaptunk.

ÉM-NSZR

Kanada a C-31-ben bízik 

 Az MTI értesülése szerint a kanadai kormány abban bízik, hogy a parlament nyári szünete előtt el tudja fogadtatni az úgynevezett C-31-es törvényt, amely ideális esetben még októberig megnyitja az utat egy "új és gyorsabb menekültügyi rendszer előtt. Ha a törvényt megszavazzák, akkor a jóhiszemű menedékkérők néhány hónapon - és nem éveken - belül állandó lakhatási engedélyhez juthatnak, és egyúttal a kormány könnyebben tudja majd azonosítani az álkérelmeket.