2012.05.31. 19:06
Évadot zárt az igazgató, és búcsúzott, de nem el-...
Miskolc - A tavaly szeptemberi zárolás ellenére nem is akármilyen évad volt – mondta beszédében Halasi Imre.
Miskolc - A tavaly szeptemberi zárolás ellenére nem is akármilyen évad volt – mondta beszédében Halasi Imre.
A Himnusz után egyperces néma felállással adózott az elmúlt évadban örökre távozott Sallós Gábor színész, rendező, volt igazgató emléke előtt a Miskolci Nemzeti Színház társulata a csütörtöki évadzáró társulati ülésen.
A direktori posztjától e nappal megváló Halasi Imre a Hamletből vett idézettel kezdte beszédét: „Ha most történik: nem ezután. Ha nem ezután, úgy most történik; s ha most meg nem történik, eljő máskor? készen kell rá lenni...” Hozzáfűzte: „Én készen állok.”
Így értékelt
Elmondta: a tavaly szeptemberi zárolás idején nem gondolta volna, hogy ezt az évadot egyáltalán befejezik, ráadásul nem is akármilyen évad volt: színvonalas, izgalmas és erőteljes. S talán épp emiatt a közönség különös szeretettel és empátiával fordult a színház felé. A társulat pedig megpróbált úgy működni, mintha nem volnának problémák: így, bár az elmúlt kilenc év alatt most volt a legkevesebb premier, mégis sorra születtek a sikeres produkciók. Közöttük a Nyomorultak, amelynek színrevitelével – minthogy minden világsikert megért darab próbatétel egy színház életében – kiállták a próbát. A siker számokban is mérhető: 356 előadás, 109 568 néző, az 50. előadást megérő Prah, a 100.-at megért Aconai szerelmesek, a 150-nél is többször játszott A dzsungel könyve, a 175-nél is többször előadott Portugál... S minthogy a direktor a 9. évad után válik meg a társulattól, ezúttal 9 év statisztikájával is megtoldotta az összegzést.
„Kijár a köszönet”
„Ha valamikor kijár a köszönet, most mindenképp kijár” – mondta Halasi Imre. - „Köszönet a nézőknek, hogy velünk tartottak!”
Felidézte: 8 évvel ezelőtt egy idős színházjáró hölgy bekopogott hozzá, kezében egy kemény kalappal. Elmondta: ez az édesapjáé volt, aki szintén kapta valakitől. Minthogy már ő is benne jár a korban, úgy gondolja, a legjobb helye ennek a színházban volna. Halasi Imre elmondta: ezt a kalapot a miskolci (Márai Sándor értelmezése szerinti) polgár jelképének tekinti, annak a miskolci polgárénak, aki életben tartja és működteti a színházat, akit a színháznak, s magának a városnak szolgálnia kell. Így hát ezt a kalapot nem viszi magával, hanem átadja – át is adta – a volt közalkalmazotti tanács elnökének, Lukács Gábornak, e szavakkal: „Vigyázzatok rá, szerezzetek a jövő nézőinek sok örömet!” Mindemellett szólt a megvalósítás nehézségeiről is: „Pusztulásnak indult a kultúra, beszűkültek a lehetőségek, nehéz az elvárások teljesítése. Ugyanakkor nagy a csönd és hiányzik a szolidaritás... Márpedig ha egy színházat bezárnak, azzal mi mindnyájan leszünk kevesebbek. Lehetne elleni tenni, okosan érvelni...”
Díjat kapott
Halasi Imre után a képviselőként meghívott volt alpolgármester Fedor Vilmos is szót kért. – „Megismételhetetlen ami itt véget ért, és sokat jelentett a miskolci embereknek” – állította, külön kiemelve a tánctagozat létrejöttét. Az elismerés jeleként pedig átadta a 2004-ben alapított „Több mint legenda” díjat, Varga Éva szobrász – közepén békát ábrázoló – plakettjét, amely 8 év alatt második alkalommal talált gazdára, Halasi Imre személyében. A társulat felállva tapsolt az igazgatónak, aki idézte: ez egy olyan szakma, amelyben csak a hegy nem találkozik a heggyel. Vagyis búcsúzott, de nem elbúcsúzott.
A teljes igazgatóság egyhangú szavazata alapján örökös tag címet kaptak: Molnár Anna és Somló István színművészek
Köszöntötték az évadban Miskolc Város Napján Déryné-díjban részesült Váradi Katalin zeneigazgatót, valamint az Észak-Magyarország olvasóinak szavazata alapján Az év színészét: Jancsó Dórát.
Az évad végi szavazások eredménye.
A társulati szavazás alapján legjobb színész: Molnár Erik; legjobb színésznő: Varga Andrea, legjobb férfi karakter: Keresztesi László, legjobb női karakter: Molnár Anna, legjobb rendezés: A nyomorultak, rendezője: Halasi Imre, legjobb díszlet: Menczel Róbert, legjobb jelmez: Laczó Henriett, legjobb a kulisszák mögött: a világosító-tár.
A színház zenekarának szavazatai alapján az év zenésze: Váradi Katalin zeneigazgató.
A Ferenczi Anett emlékére Müller Péter Sziámi alapította Év hangja-díjat Tóbiusz Titusz nyerte el.
A TVK alapította közönségdíjak: Máthé Baba-díj: Jancsó Dóra; Ábrahám István-díj: Vida Péter; a legjobb előadás: A nyomorultak.
A következő évadban nem lesznek társulati tagok:
Bodor László, Simon Ildikó énekkari tagok, Áron László, Baj László, bakai László, Chajmóczki Balázs, Csizmadia Mónika, Hunyadkürti István, Kis Domonkos Márk, Korcsmáros György, Korognai Károly, Molnár Erik, Müller Júlia, O. Szabó Soma, Pataki Szilvia, Pap Lívia, Szirtes Gábor, Vida Péter színművészek, valamint Krámer György tánctagozat-vezető és Váradi Katalin zeneigazgató