Holcim - Szalagon már nem mehet a kő

Miskolc - Elutasította a törvényszék Holcim jogorvoslati kérelmét.Alaposan megnehezítheti a cementgyár dolgát, illetve megkeserítheti a tapolcaiak életét egy április végén a Miskolci Törvényszéken megtartott tárgyaláson született ítélet, ami szerint a cementgyárat nem illeti meg bányaszolgalmi jog az alapanyagot a kőbányából a gyárba szállító szalag alatti telkekre vonatkozóan, vagyis ha újraindulna a gyártás a hejőcsabai cementgyárban, a mészkövet vagy teherautókon kell a gyára vinni – mint ahogy korábban többször is volt erre példa, amikor a szalag leégett a súrlódási hőtől –, vagy más megoldást kell találnia rá a cementgyárnak.

A történet, aminek végére április végén tett pontot a Miskolci Törvényszék, még a múlt év nyarán kezdődött, amikor a Holcim Hungária Zrt. bányaszolgalmi és használati jog alapítására irányuló kérelmet nyújtott be a közigazgatási hivatalhoz a Magyar Cement Kft. miskolci kőbányában lévő területeire, melyeken bányagépek, építmények és a technológiához kötődő vonalas létesítmények helyezkednek el. Mivel a Holcim által használt szalagpálya nem csak a cég, hanem a Magyar Cement területein is áthalad, azt csak úgy használhatja szabadon, ha bányaszolgalmi jogot alapít a kérdéses telkeken. A Holcim jogászainak álláspontja szerint a szalagpálya elengedhetetlen ahhoz, hogy a társaság által kitermelt mészkövet a hejőcsabai cementgyárba szállítsa, mert ezt más módon nem tudják megoldani.

A közigazgatási hivatal azonban – kikérve a közlekedési felügyelet és a bányakapitányság állásfoglalását – elutasította a Holcim kérelmet, mondván: a kitermelt kő szállítása nem minősül bányászati tevékenységnek, s a szállítószalag sem tartozik a bányatörvény hatálya alá. A Holcim jogászai nem osztották ezt az álláspontot, és felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, arra kérvén a bíróságot, hogy változtassa meg a közigazgatási hivatal határozatát, illetve hogy semmisítse meg azt, és kötelezze új eljárás lefolytatására a hivatalt. A bíróság az erre vonatkozó keresetet elutasította, mondván, a hivatal álláspontja a helyes, mert a szállítószalag csak abban az esetben minősülhetne bányászati létesítménynek, ha az a bánya területén haladna, így viszont a szállítószalag nem tekinthető bányászati célú létesítménynek.

ÉM-SZP