2012.06.21. 14:57
Nézőpont: Döntés
<em>Őszintén csodálkozom egyébként, hogy magától senki nem állt elő eddig a magyarázattal...</em> <strong>Bujdos Attila írása</strong>.
Őszintén csodálkozom egyébként, hogy magától senki nem állt elő eddig a magyarázattal... Bujdos Attila írása.
Egyedüli jelöltként sem kapta meg az újbóli kinevezéséhez szükséges támogatást a képviselők többségétől a miskolci Földes Gimnázium igazgatója. A döntéshozók felelőssége, mondta, egyébként igen helyesen, és ez az az igazság, amellyel mi sem szállnánk vitába. Bizony, övék a lehetőség, tiszta lelkiismerettel nem térhetnek ki előle – szavazhattak így, mint ahogy szavazhattak volna teljesen másként is. Hanem hát: miért éppen ezért a döntésért volt kész vállalni a felelősséget, aki megnyomta a szavazógombot?
Egyáltalán: kinek a vállait nyomja a döntés súlya?
Beteges kíváncsiság ez? Nemcsak azért nem érzem annak, mert ezek az én kérdéseim (is), de mert az önkormányzati törvényben is olyasmi áll, hogy a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve fejezi ki és valósítja meg a helyi közakaratot. Miután a kinevezések emberemlékezet óta zárt ajtók mögött dőlnek el (talán a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt), a széles körű nyilvánosság megteremtésére is máshol kell felfedezni a lehetőséget, nem a közgyűlési teremben. Szóval, valakinek talán illő lenne előállnia, hogy miért éppen így döntöttek, s hogy ezzel merre vélték megtalálni az utat a közakarat kifejezéséhez.
Persze, a jogalkotó általános elveket követ, és ez nyilván így van rendjén, ezért viszont a közakarat mibenlétének értelmezésekor sajnálatosan kissé elárvultnak érezzük magunkat: számszerűsíthető-e, hogy a köz mekkora részének a tetszésével és elgondolásával kell találkozzék a meghozott döntés?
Itt van például ez a mostani igazgatóválasztás: a Mi Városunk lakóinak igen kis része nyilvánított véleményt, amikor minősítették a pályázatokat, ők viszont érintettként: a tantestület, illetve a szülői közösség tagjaként meggyőző többséggel álltak az Avasi Gimnázium eddigi vezetője mellé – és ő a képviselőktől mégsem kapta meg a folytatáshoz a támogatást. Talán máshol érdeklődtek a képviselők, amikor átérezve a döntéssel járó felelősségüket, felkészültek a szavazásra – de hol érdeklődtek, és akikkel beszéltek, azoknak a véleménye számszerűleg, vagy minőségében miként írja felül a pedagógusok, és a gimnazisták szüleinek a véleményét? Miért gondolják jobb igazgatónak az Avasi élére a másik jelentkezőt? Miért gondolják jobb megoldásnak kinevezett igazgató nélkül hagyni a Földest, mint megválasztani a szintén a tantestület és a szülői közösség túlnyomó többségét maga mögött tudó eddigi igazgatót?
Lehet, tényleg mindenkinek így lesz a legjobb. Lehet, hogy nem. Ez az, amit előre semmiképpen nem láthatunk. De aki döntött, tudnia kell, hogy miért így tette, és nem másként. Az ember már csak olyan, hogy szeretne is bízni abban, hogy tudja. Járna nekünk tehát a magyarázat, már csak azért is, hogy lássuk, miben áll pontosan a döntéssel járó felelősség. Hogy ennek megítélésében ne a helyfoglalásról és a Földes nevének megváltoztatásával kudarcot vallók törlesztésről szóló híreszteléseké legyen a terep. Őszintén csodálkozom egyébként, hogy magától senki nem állt elő eddig a magyarázattal, hogy magától senki nem ismeri fel ennek a fontosságát és a jelentőségét.
Ülésezik a miskolci közgyűlés
Avasi Gimnázium: Arday István számított a vereségre
Fekete szalagos évzáró az Avasi Gimnáziumban