Teresztenye: bányanyitástól tartanak

Teresztenye - A teresztenyiek nem hisznek a halastóban, bányát pedig végképp nem akarnak.Újra a figyelem középpontjába került Teresztenye. Azért újra, mert a neten kutakodva érdekes információkat találunk a településről. Például 2009-ben a Borsod Online is foglalkozott a faluval, miután egy felmérés megállapította, hogy hazánk harmadik leggazdagabb települése. A helyiek - mint akkori riportunkban írtuk - nem hittek a felmérésnek, legalábbis saját bőrükön nem érezték, hogy anyagilag a képzeletbeli dobogó harmadik helyén állnának. A tények és számok azonban makacs dolgok, de ehhez az előkelő helyezéshez hozzátartozik az is, kis lélekszámú településről van szó, ami - ezek szerint - előnyösen befolyásolta az adatokat. És álljunk is meg a kis lélekszámnál, ami időnként változik. Például a 2006-os választásnál, akkor ugyanis ez a hír járta a településről: "Teresztenye községben a választásra jogosultak száma hirtelen 34-ről 57 főre emelkedett..."

Úgy tűnik, háromévente címlapokra kerül Teresztenye. Most éppen azzal, hogy egy vállalkozó - nevezetesen az Aranyboksa Kft. - bányát építene ott, az Aggteleki Nemzeti Park kapujában. Lapunk megkereste Rónai Kálmánt, a cég ügyvezetőjét, aki azt állította, ő nem akar bányát nyitni, üdülőközpontot szeretne, amihez egy halastó tartozna. Na ennek a tónak az alapját szeretné csak kiásni, de mivel szén van a föld alatt, a helyiek tévesen azt gondolják, bányászna - ez volt a lényege annak, amit lapunknak elmondott. Olyannyira nem bányászna, hogy a kiásott szenet ott helyben használná fel egy különleges technológiával - tudtuk meg a vállalkozótól. Ezzel az állítással szemben viszont ott van egy, az Aranyboksa Kft. által 2011-ben, a zöldhatósághoz beadott engedélyeztetési kérelem. Ebben az úgynevezett ügy tárgy a következő: "Lakossági igényeket kielégítő szén biztosítása kb. 20 évig tartó termelés révén egy kb. 24 ha nagyságú lignitbánya (Teresztenye 019 hrsz, Szőlősardó 05/9 hrsz.) leművelésével. Várható kitermelési kapacitás 50 000 tonna/év." Akkor hogyis van ez? Erre a válasz az volt, értsük meg, ő nem akar ott bányászni, csak halastavat építene.

Erőműbe való

A helyiek azonban ezt nem hiszik el. Már csak azért sem, mert nem értik, ha valaki csupán halastavat akar építeni, akkor miért ad be kérelmet évi 50 ezer tonna lignit kitermelésére. Kovács Elemér februárban vásárolt meg egy parasztházat Teresztenyén, hogy családjának felújítsa, és pihenni, nyaralni odajárjanak. Ő egyébként környezettechnológiai szakmérnök, így szakemberként is kérdezte: egy halastó építéséhez miért kell közel egymillió tonna lignitet kibányászni. Úgy véli, logikai kapcsolat nincs a kettő között, így mellébeszélésnek tűnik, amit a vállalkozó mond.

Azt is elmondta: üdülési céllal vették a házat Teresztenyén, hogy a gyerekek jó levegőn legyenek, nem beszélve arról, hogy a táj gyönyörű. Amikor a polgármester - februárban - megmutatta nekik az ingatlant, egy szóval sem említette, hogy bánya nyílna a környéken, pedig - vélekedett Kovács Elemér -, akkor már kellett erről tudnia. Hozzátette: akikkel a faluban beszélt, azok sem tudtak a bányanyitásról, pedig a falutól pár száz méterre nyílna.

Mint környezettechnológiai szakmérnök azt sem érti, hogy miért akar valaki ennyi lignitet kitermelni, és miért hivatkozik lakossági igényre. Hiszen - folytatta - a lignit nem környezetbarát, nem jó a fűtőértéke, 50 ezer tonna évente pedig több, mint amennyire a környező települések lakóinak szüksége lenne, nem beszélve arról, szállítani sem éri meg. "Leginkább erőműben használják, de az meg nincs a környéken" - tette hozzá.

Kovács Elemér szerint egy külszíni bánya létesítése az egyik legrosszabb, ami a természeti környezettel történhet; megsemmisülhet a teljes élővilág, por keletkezik, stb. "Felboríthatja a környék vízgazdálkodását is, mert a bányagödör szárazon tartása érdekében szivattyúzni kell a vizet, ami a távolabbi környezet felszín alatti vizeinek csökkenését is eredményezheti. A lényeg: komoly beavatkozást jelentene a környék élővilágába" - vélekedett.

Kovács Elemér már azt is nonszensznek tartja, hogy valakinek eszébe jutott lignitbányát nyitni egy nemzeti park határában, Natura 2000-es területek mellett. "Európában már sehol nem nyitnak külszíni lignitbányát, ahol még van, ott is szigorú környezetvédelmi intézkedések mellett használják, de még így is a drasztikus hatással van környezetre " - hangsúlyozta.

Ilyen még van?

A helyzet azért is érdekes, mert a környéken csak kevesen fűtenek fával. Azt ugyanis már Oravecz Dezsőnétől tudjuk meg: a kérelemben szereplő szénmennyiség kitermelésére egyáltalán nincs szüksége a lakosságnak. Igazából semennyire sincs, mert éppen a közelmúltban valósult meg - uniós támogatással - a falu gázberuházása. "Itt senki nem fűt szénnel, csak gázzal, vagy fával" - mondta.

Oravecz Dezsőné egyébként így fogalmazott magáról: "12 éve vagyok tősgyökeres teresztenyei." Korábban Miskolcon élt, de több évtizeddel ezelőtt beleszeretett a faluba. Férje halála után pedig úgy döntött, kiköltözik, és vendégházat nyit.

Lelkesen mesélt Teresztenyéről: "Az állatok nemcsak télen, de nyáron is lejönnek az erdőből, csodálatos a levegő, ritka madárfajok élnek itt. Például egy fekete gólyánk is van, amiből - ha jól tudom - csak száz él az oszágban. Szállásadó vagyok, és 2002-től vezetek vendégkönyvet, ebben csak olyan bejegyzések vannak, amelyek a környéket méltatják. Van, aki rácsodálkozott, hogy ilyen hely még van Magyarországon. Kár lenne ezt tönkretenni..." - vélekedett. Hozzátette: megdöbbenve hallották a hírt, hogy bánya nyílna a településen, őket erről hivatalosan senki nem tájékoztatta.

Mit tesznek, hogy ne nyíljon meg a bánya? - kérdeztük. "Hangoskodunk" - felelte.

Hallgatják a csendet

Hangoskodnak...Mégha ellentmondás is, de éppen a csend és a nyugalom érdekében. Aki ugyanis ott él, vagy csak egyszer is járt Teresztenyén, az elismerően szól a faluról. Arról a békés környezetről, amelyért évente többen vissza-visszajárnak, például Budapestről is. A településen élők többsége ugyanus a falusi turizmusból él. "Igazi kis üdülőfalu Teresztenye, igazából Magdi néniék (Vanyó Jánosné - a szerk.) tették azzá" - mesélte nekünk Kotta Istvánné. Aki egyébként nem él Teresztenyén, de egy háza van ott, amit üdülőként hasznosítanak a fiával együtt. "Sok munka volt abban, hogy ma így néz ki a falu, romházak voltak, amelyeket - közel 20 éve - Magdi néniék megvásároltak, felújítottak. Ha ez nincs, ma a település sem létezik már" - sorolta. Már csak azért sem - teszi hozzá -, mert minimális a lakosság száma.

Éppen a nyugodt környezet miatt véli úgy Kotta Istvánné, hogy a turistáknak visszatartóerő lenne, ha egy bánya nyílna ott. "Akik csendre, kikapcsolódásra vágynak nem jönnének ide, de nem csak Teresztenye sínylené meg, de a nemzeti park képét is rongálná, hiszen nőne az autós forgalom, a zaj, a kipufogó gázról nem is beszélve" - tette hozzá.

"Az egyik vendégünk, amikor Budapestről megérkezett, kiszállt a kocsiból, és azt kérdezte a családjától: halljátok? Mit? - kérdeztek vissza. A csendet - válaszolta" - mesélte el Kotta Istvánné.

Mit tud a hatóság?

Természetesen a zöldhatóságnál is érdeklődtünk, hol tart ez engedélyeztetés, a vizsgálat. Kérdéseinkre dr. Kopácsi Éva regionális igazgató válaszolt: "Felügyelőségünkön 2010-ben és 2011-ben indult előzetes vizsgálati eljárás Teresztenye (019 hrsz) és Szőlősardó (05/9 hrsz.) területén tervezett külszíni lignitbánya ügyében két különböző ügyfél kérelmére. Mindkét eljárás ugyanazon területre és ugyanazon tevékenységre vonatkozott. Az eljárásoknál a felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységek jelentősen befolyásolhatják a környezetet, ezért mindkét esetben környezeti hatásvizsgálati eljárás elvégzését írtuk elő. A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül kérheti a környezetvédelmi engedélyt, ezt a határidőt kérésre egyszer és legfeljebb egy évvel tudjuk meghosszabbítani abban az esetben, ha a határozathozatalkor alapul vett tényekben nem történt lényeges változás. A két, előzetes vizsgálatot lezáró határozat 2011. júliusában, illetve 2012. márciusában emelkedett jogerőre. A területre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálatot még nem nyújtották be, jelenleg felügyelőségünkön nincs eljárás a tárgyi ügyben."

A zöldhatóság vezetőjétől azt is megtudtuk: "Megállapítottuk, hogy a tervezett tevékenység Szőlősardó és Teresztenye településrendezési tervével nincs összhangban. Ezt a kizáró okot a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. A bányanyitáshoz a Bányakaptiányság engedélyére van szükség, ennek egyik előfeltétele, hogy a felügyelőség környezetvédelmi engedélyt adjon az adott területre. A környezetvédelmi engedély megléte önmagában nem jogosít bányászati tevékenység végzésére."

És arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy nemzeti park területén lehet-e bányát nyitni. Megtudtuk: ebben a konkrét ügyben jogszabály nem tiltja a bányanyitást, viszont a környezeti hatásvizsgálati eljárás feladata választ adni arra a kérdésre, hogy adott esetben a tervezett tevékenység megvalósítható-e.

Nem nyílhat

„Tekintettel arra, hogy a természetvédelmi kezelésért felelős Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is folyamatosan megfogalmazta aggályait, valamint a település rendezési tervével nincs összhangban a bányanyitás, és eddigi információink szerint az önkormányzat nem szándékozik megváltoztatni a jogszabályt, ennek alapján a településen – függetlenül a környezeti hatásoktól - nem lehet bányát nyitni” – érdeklődésünkre ezt a választ kaptuk a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájától.

Kérdésünk volt az is, az Aggteleki Nemzeti Parknak engedélyezni kellene-e egy ilyen beruházást. A válasz: „Igen, Teresztenye az Aggteleki Nemzeti Park határán található. A bányászati tevékenység környezetvédelmi engedélyeztetése a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez tartozik, ahol az eljárás során megkérik az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakértői véleményét is.”

Megadhatják-e az engedélyt? „Védett természetvédelmi területen nem nyílhat lignitbánya, mert a felszíni bányászat megszünteti a természetes élőhelyet. Teresztenye községhatárában találhatók védett természeti területek és Natura 2000-es területek is, a hatályos jogszabályok szerint a beruházónak hatásvizsgálati dokumentumokban kell bemutatnia a védett területekre való várható környezeti hatásokat. Ennek alapján dönt a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedély kiadásáról, vagy a kérelem elutasításáról” – áll a minisztérium tájékoztatásában.

ÉM-NSZR

Nem bánya, csak halastó épülne Teresztenyére?

Teresztenye, Szőlősardó – Lesz bánya Teresztenyén, vagy sem? A helyiek nem szeretnék, a vállalkozó azt mondja, ő fejleszteni akar.