Sokkal olcsóbb idén már nem lesz a dinnye

Borsod-Abaúj-Zemplén - Sarkukra álltak a termelők, elérték, hogy a nagyáruházak ne akciózzanak a dinnyéjükkel.„Egy exportőrtől úgy hallottam, már csak ketten vagyunk dinnyések a megyében”, mondta a mezőcsáti Nagy Jánosné, Marika néni, aki kereken fél évszázada foglalkozik dinnyetermesztéssel. A most 64 esztendős asszony férjével bejárta az egész országot, majd 38 éve letelepedtek Mezőcsáton. A környéken mindenki ismeri és nyaranta az ő dinnyéjét eszi, mert tudják, hogy a gyümölcs friss és édes, nincsenek benne vegyszermaradványok. Most csak két hektáron termeszti a dinnyét, de régebben, amikor még élt a férje, sokkal nagyobb darab földet tudtak megművelni. Mint mesélte, így is egész évben a dinnyeföldön dolgozik. Ötven év tapasztalata van a gyümölcseiben, amiket egy hete kezdte el leszedni; ahogy mondta, még van olyan tábla, amibe bele sem ment.

Az idei év nem lesz jó, mert az aszály miatt feleannyi a termés, mint más években szokott lenni, ezért gondolkodik is rajta, hogy felhagy a dinnyetermesztéssel. Ahogy Marika néni számolta, kilónként 70 forintot kellene kapnia a dinnyéjéért ahhoz, hogy megérje neki, ezt viszont csak nagyon kevesen adják meg, olyanok, akiknek kifejezetten fontos a jó minőség. Marika néni különlegességeket is termeszt: barátoknak, ismerősöknek fekete héjú, mag nélküli, és sárga húsú fajtát is tart.

Dinnyeföldről a vevőhöz

A debreceni Kovács Norbert az idén kezdett dinnyével kereskedni. Ahogy mesélte, Békésbe jár le háromnaponta, ilyenkor húsz mázsa gyümölcsöt vesz és visz Debrecenbe, ott értékesíti. Elmondása szerint az idei békési dinnye kicsit jégverte, de az nem baj, mert a vevői így legalább tudják, hogy nem exportból származik a gyűmölcs. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiért tudja eladni a dinnyét, Kovács Norbert elárulta: a nagyáruházakkal nem tudnak versenyezni, így kénytelen ő is olyan áron kínálni, mint ahogy ott kapható, most kilónként 99 forintot kérhetnek el érte. Ahogy a fiatalember mesélte, tavaly ilyenkor piacon dolgozott, ott magasabb áron is el tudta adni a gyümölcsöt, de az útmentén nem, ott az emberek jobban figyelnek az árara.

Még fesztivál is

A magyar dinnye több mint felét Békésben termesztik. Az ország dinnyecentruma Medgyesegyháza, ahol a dinnyére alapozva tizennyolc éve fesztivált is tartanak. Varga Márk, a fesztivál szervezője munkatársunknak elmondta, a háromnapos rendezvény mindig nagyon népszerű, mert Medgyesegyházán szinte mindenki dinnyézik. Az ország dinnyetermésének hatvan százaléka kerül ki innen, és jelentős mennyiséget exportálnak is.

Kovács Zoltán egyike Medgyesegyháza meghatározó dinnyetermelőinek. Mint a 12 hektáron dinnyét termesztő őstermelő elmondta, ott volt a minisztériumban, amikor a megállapodás született a kereskedelmi láncokkal, hogy nem akcióznak dinnyével. Elmondása szerint erre azért volt szükség, mert olyan árverseny alakulhat ki az üzletláncok között, aminek csak a termelők ihatják meg a levét; ha a nagyáruházakban 40-50 forintért árulják a dinnye kilóját, akkor a termelőknek 15-20 forintnál nemigen jut több, ez pedig nem fedezi a termelési költségeket. Kovács Zoltán elmondta még: Magyarország a dinnyetermesztés északi határán van, és fejlett – s emiatt drága – technológiával tudnak megfelelő minőségű gyümölcsöt előállítani. Mivel már a termés 60-70 százalékát leszedték, nem tart attól, hogy az egyszerre beérő gyümölcs miatt túlkínálat, és emiatt veszteségesen alacsony felvásárlási ár alakul ki. Jelenleg a dinnye kilóját – minőségtől függően – 35-45 forintért tudják értékesíteni. Kovács Zoltán és családtagjai tagjai néhány TESZ-nek – termelői értékesítő szervezet –, a jobb árakat ezeken keresztül tudják érvényesíteni.

A termés nagyobb részét belföldön adják el, de Csehországba, Szlovákiába is szállítanak, ám a legnagyobb külföldi piac Lengyelország. Korábban szállítottak Németországba is, de ott az utóbbi években annyira hideg volt a nyár, hogy megsínylette a dinnye, ezért az idén kevesebb gyümölcsöt szállítottak német exportra.

ÉM-SZP