2012.07.02. 11:03

Szakmaválasztás a trendek szerint

Címkék#szakma #Salamonné Maráczi Erika #Matovics Imre #jogász #trend #bölcsész #gépész #Miskolc #Szakmaválasztás #egyetem #Miskolci Egyetem #Kapolkáné Eőry Andrea

Miskolc - A bölcsészekre leginkább külföldön van igény, mérnökökre lenne itthon is, de kevés a szakember.

Miskolc - A bölcsészekre leginkább külföldön van igény, mérnökökre lenne itthon is, de kevés a szakember.A megyei munkáltatók már jó ideje arra panaszkodnak, hogy műszaki végzettségű mérnökökből hiány van. Akik jó szakemberek, elhagyják megyénket, Budapesten, vagy éppen külföldön keresnek munkát. Akik maradnak, azok nem elég képzettek a helyi vállalatoknak. Talán ezért is vállalták szívesen a régió vezető cégei, hogy véleményezik az egyetem fejlesztési tervét. És legfontosabb tanácsuk - a nyelvi fejlesztés fontossága mellett - a műszaki karok megerősítése volt. De hogy látják ezt azok, akik valaha - 40-50 évvel ezelőtt - műszaki szakemberként végeztek a Miskolci Egyetemen. A hétvégén megrendezett aranyoklevél-átadó jó alkalom volt arra, hogy az egykori gépészmérnök hallgatókat megkérdezzük erről.

"Az jelentkezzen műszaki pályára, aki érez erre késztetést. Engem már a középiskolában is érdekelt a tervezés, ezért nem volt kérdéses, hogy a miskolci, akkori nehézipari egyetemre jelentkezem" - kezdte Matovics Imre, aki 45 éve végzett gépészmérnökként Miskolcon. Amikor arról kérdeztük, hogy a mai fiatalok miért ódzkodnak ettől a szakterülettől, csak annyit válaszolt: "Ez egy nehéz szakma, a fiatalok a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el." Ezzel Kapolkáné Eőry Andrea is egyetértett, aki évfolyamtársa volt Imrének: "Nem könnyű a gépészmérnöki kar elvégzése, sok a feladat, a tanulnivaló. Nem elég, hogy csak leülök, és bemagolom. Régen ez volt a sorrend: orvosi, műszaki kar, közgazdász, jogász..."

Slágerszakma

Volt azonban, aki úgy gondolta, a mai fiatalokat jobban vonzzák a slágerszakmák. Szívesebben élik bele magukat abba, hogy a médiában dolgoznak majd, mert az a világ közelebb áll hozzájuk. Sokszor nem is gondolják végig, hogy elhelyezkedés szempontjából mi lenne a jobb nekik, nem gondolkodnak előre, mennek a trendek után - vélekedett egy volt gépészhallgató.

A három évtizede végzett Salamonné Maráczi Erika szerint azonban az oktatási rendszerrel van a hiba. A gyerekeket már a középiskolában, sőt, már az általános iskolai évek végén a műszaki karok irányába lehetne terelni. "Gépésznek azok mennek, akik reál érdeklődésűek. De köztudottan ma már a reáltudás nem érték. Politikusok, művészek bármikor, szégyen nélkül felvállalják, hogy nem voltak jók matematikából, és ezt jópofának tartják. De aki mondjuk magyarból nem volt jó, azt műveletlennek mondja a közvélemény" - magyarázta. Hozzátette: pedig a mérnöki diplomával bárhol el lehet helyekedni, külföldön is keresett szakma.

Olyannyira, hogy sokak szerint csak az nem megy el hazánkból, aki nem akar. Az egyik hallgató szerint ugyanis nemcsak itthon, de külföldön is a legkeresettebb szakma a műszaki mérnök.

ÉM-NSZR

Aranyoklevelesek a Miskolci Egyetemen

Miskolc - Ötven éve végzett mérnökeinek adományozott szombaton aranyoklevelet a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara.

Jegyzet: Dilemma

Apám is, anyám is vegyésztechnikusnak tanult, mert a lakóhelyükhöz közel vegyipari iskola volt, s mert a szüleik úgy látták, ennek a szakmának van jövője. Mindez az 50-es, 60-as években történt. Mindketten – humán érdeklődésűek lévén – vakvágányra kerültek. Apám hiába jelentkezett később magyarszakra az egyetemre, azzal utasították el, hogy már van szakmája. Anyám később mérnöki diplomát szerzett, de a mai napig emlegeti, mindig arra vágyott, hogy egy könyvesboltban dolgozzon. Hajdu Mariann jegyzete