Lekvárbajnokok Arnóton

Arnót - Borúsan indult, de derűsen végződött az első arnóti piac és lekvárverseny.Reggel még úgy tűnt, az eső elmossa az első arnóti piacot, amit a szervezők egy lekvárversennyel tettek emlékezetessé, de az időjárás végül kegyesnek mutatkozott, és nem csak árusok, de vásárlók is érkeztek. Üveges István, Arnót polgármestere elmondta: a településnek eddig nem volt saját piaca, ezért aki vásárolni akart valamit, az kénytelen volt Miskolcra utazni, ahol aztán gyakran arnóti őstermelőktől vehette meg a portékát. Szombattól erre a felesleges vándorlásra nincs szükség, a községben minden hónap első és harmadik szombatján piacnapot tartanak, ahol nem csak a helybeliek vehetnek részt, hanem a negyven kilométeres körzetben élő valamennyi őstermelőt várják. Most még főleg burgonyát és hagymát vehettek jó áron a vásárlók, de akár könyvet vagy használt cikket is kapni lehetett.

„Mindannyiunknak vannak otthon olyan holmijai, amiket sajnálunk kidobni, de azért szívesen megválnánk tőlük. Arra bíztatunk mindenkit, hogy hozza ki ide ezeket, hátha sikerül vevőt találnia rá”, mondta Üveges István, akit a piacnyitással párhuzamosan megtartott lekvárversenyről is kérdeztünk. Mint a polgármester kifejtette, egy hosszú buszutazás során kapta a verseny ötletét, és úgy gondolta, miért ne próbálnák ki?

Horváth Judit fogadta a nevezéseket: 22 versenyző 45 féle lekvárját mérette meg, köztük olyan rafinált ízvilágúakat, mint a currys körte vagy a chilis paradicsomlekvár. A hölgyek vélhetően leolvasták tudósítónk arcáról a döbbenetet, mert magyarázólag elmondták: húsokhoz, vadakhoz ajánlják ezeket, de nyalánkságnak sem utolsók. A versenyt Csöbör Katalin országgyűlési képviselő nyitotta meg, és a zsűri elnöki tisztét dr. Szabó Zoltán, Miskolc aljegyzője látta el.

A név nélkül, pusztán sorszámmal ellátott üvegekben kihelyezett lekvárokat megkóstolva aztán kialakult a végeredmény. Az aranyérmes lekvárt Petró Béláné főzte. Mint munkatársunknak elmondta, szomszédasszonyától kapott másfél kiló feketeszedret, amivel nem tudta, mit is kezdhetne, ezért egy parányi vízzel odatette főni. Amikor a gyümölcs húsa lefőtt a magokról, leszűrte, majd a pépet visszatette a tűzre, és lekvárrá sűrítette. Cukrot nem adott hozzá, de nem is hiányzott belőle, az enyhén fanyar lekvár anélkül is kellemesen édes volt. Bár a lekvárverseny sikeres volt, jövőre a szörpök (és készítőik) számára írnak ki hasonlót, tudtuk meg Üveges Istvántól.

ÉM-SZP