Merre menjen a megye?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Információs technológia, borturizmus, szabad vállalkozási zóna. Ötletek a megye gazdasági fellendítéséhez.A jó ötletekre és az ötleteket aprópénzre váltó szándékra és készségre pedig nagyon is szükség van, mert – ha ezt eddig nem érezte meg mindenki saját bőrén – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdasági folyamatokról szóló legutóbbi elemzése alaposan felnyitja mindannyiunk szemét: Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága tartósan lejtmenetben van. Ugyan vannak meghatározó ágazatok – gépipar, vegyipar, energiaipar –, de azok is – néhány kivételtől eltekintve – nem tudják kellő szinten tartani termelésüket. És innen már csak egy lépés a szükségszerű költségcsökkentés. És tudjuk, hogy az élőmunkát tartják a befeketők az egyik legnagyobb kiadási tételnek...

Nincs beruházás, nincs jövő

Az adóhivatali adatok azt mutatják, hogy ebben az évben eddig igencsak visszafogottak voltak a termelőszférában a fejlesztések. A társaságok a tavalyi összegnek csak 75 százalékát – számszerűen mintegy 31 milliárd forintot – fordítottak beruházásokra. ha nincs fejlesztés, akkor nincs fejlődés sem, azaz nem növekednek a bevételek és ezáltal nincs esély új munkahelyek létrehozására sem.

A politikai, társadalmi döntéshozók is naponta szembesülnek ezzel a problémával és tervek, ötletek születnek is a megye hajójának a vált helyes irányba kormányozására, de – sokszor tűnik úgy – ehhez sokkalta nagyobb erőre, szándékra és segítségre volna szükség. Most a megyei önkormányzat szakértői készítették el Borsod-Abaúj-Zemplén megye „pozicionálását” az Országos Területfejlesztési Koncepció Területpolitikai irányok és teendők fejezete számára, amely egyfajta fejlesztési iránymutató is lehet.

Ilyenek vagyunk...

Az bizonyos, hogy a megye jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai potenciállal rendelkezik, gazdaságának szerkezete azonban korszerűtlen, fejlődési pályája az elmúlt húsz évben megoszlott. A komoly társadalmi és gazdasági elmaradottság különösen a nagyobb városokban és a periférikus térségekben okoz feszültségeket.

A lakosság az utóbbi fél évtizedben az országos átlagot meghaladóan csökkent (- 5,7 százalék), ebben kulcsszerepet játszott a kvalifikált fiatalok elvándorlása. A munkanélküliek száma tartósan magas: 2010-ben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag másfélszeresét és a foglalkoztatás is jelentősen elmaradt az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetű – ezen belül a roma lakosság – aránya és koncentrált jelenlétük miatt egy-egy térségben a problémák hatványozottan jelentkeznek.

A szakértők – mások mellett – abban látják a fejlődés egyik lehetőségét, hogy a befektetők idevonzásának érdekében a megyét szabad vállalkozási zónává kellene minősíteni. A képzettebb munkaerőt magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítésével, a kis- és középvállalkozói szféra megerősítésével, a képzetlenebb munkaerőt pedig a bányászat felélesztésével, új energetikai technológiák meghonosításával szeretnék helyben tartani.

Komoly szerepet szánnak a turisztikai fejlesztéseknek, továbbá integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakításának, amely az energiatermelésből felszabaduló „hulladékenergiákat” tudná hasznosítani.

ÉM-SZB

Fejlesztési irányok tételesen 

– A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. A megye szabad vállalkozási zónává történő minősítése

– A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése

– A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű bányászati, energetikai technológiákkal

– A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése

– A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése

– A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen

– Turisztikai fejlesztés (Világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus).

– Komplex logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden.

– Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és

hulladékhasznosítással

– A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló,

elosztó és integráló rendszerek létrehozásával

– Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése

Miskolc és Tiszaújváros a gazdasági élenjáróink

Ipari park: hatalmas potenciál

Évről évre több a felszámolás