2012.09.10. 09:51
Nézőpont: Szabolcsia és Hajdúország
<em>Különleges gazdasági övezet: a szó hallatán olyasmi jut eszébe az újságolvasó embernek, amit egykoron láthattuk Kínában, ahol úgy általában szocializmus volt, kivéve néhány helyet, ahol nem annyira, ott inkább kapitalizmusféle. Amit másutt nem volt szabad gazdasági értelemben, ott az övezetben igen. Ennek persze ma már semmi értelme, főleg, mert senki nem tudja, hogy ami Kínában van, most az valójában micsoda is, ha már a besorolásokon gondolkodunk – különleges úgy, ahogy van az egész</em>. <strong>Kiss László jegyzete</strong>.
Különleges gazdasági övezet: a szó hallatán olyasmi jut eszébe az újságolvasó embernek, amit egykoron láthattuk Kínában, ahol úgy általában szocializmus volt, kivéve néhány helyet, ahol nem annyira, ott inkább kapitalizmusféle. Amit másutt nem volt szabad gazdasági értelemben, ott az övezetben igen. Ennek persze ma már semmi értelme, főleg, mert senki nem tudja, hogy ami Kínában van, most az valójában micsoda is, ha már a besorolásokon gondolkodunk – különleges úgy, ahogy van az egész. Kiss László jegyzete.
Mindez azért lehet érdekes, mert hírek jönnek arról: Magyarországon is gondolkodnak azon, hogy legyenek ilyen különleges övezetek, a reménytelenül lemaradt térségek fellendítésére. Sok részlet nincs róla, de ha pályázni lehet a reménytelenül lemaradó címre, akkor itt Észak-Kelet- Magyarországon meglehetősen esélyesek vagyunk. De mire is pályázhatnánk valójában?
Hát nyilván adókedvezményekre. Hogy itt egy jól körülhatárolható földrajzi egységben vállalkozni sokkal jobb lenne, mint másutt. Hogy aki ide jönne – vállalva ezzel számos hátrányt – mégis jó üzletnek gondolja ezt a megszerezhető pluszokért. Akárhonnan forgatjuk, a lényeg ugyanaz mint Kínában volt, hogy itt lesz olyasmi a gazdasági szereplők számára, ami másutt nincs. Hogy milyen hatása lenne? Az ugyebár attól függ, hogy mennyire brutális a különbség, a „különleges” szó által fedett extrák rangsora. Az teljesen nyilvánvaló, hogy itt nagyot kell dobni a törvényhozóknak, ha valóban eredményt akarnak és nem kipipálni egy sort a hamvába holt projektek, programok sorában.
Érdekes, hogy eljutottak a döntéshozók idáig, mert eleddig (úgy húsz év alatt) mindig ugyanaz volt a válasz: ilyet nem lehet csinálni, merthogy a leszakadó térségek sem egyszínűek, egyöntetűek, például B.-A.-Z. megyében nehéz egy nevezőre hozni Tiszaújvárost és környékét mondjuk Abaújjal. Itt differenciált eszközök kellenek, és így tovább, azután nem is igazán lett semmi. Azaz valami mégiscsak, mert a különféle EU-s pályázatokban van térségi kedvezményezettség, aminek eredményeként számos fantom vállalkozás jelent meg: persze mintha itt lennének, de még sincsenek itt, a helyi jelenlét csak kamu, papírmasé iroda és üzem.
Minden azon múlik, hogy valóban vesznek egy elegendően mély levegőt a döntéshozók, és olyasmit hoznak létre, aminek hatása is van. A fizikában, kémiában ismeretes fogalom a kritikus tömeg: amikor valamiből – esetünkben kedvezményekből, a különleges övezet vonzó ismérveiből – minimum ennyi kell, hogy valamilyen reakció beinduljon. Vajon elérjük-e ezt, vagy marad valami jól kommunikálható lufi .
A különleges gazdasági övezetek kicsit olyanok voltak a történelemben eddig, mint kis országok a nagy országban, szinte valódi határral, esetenként akár vámmal, komoly kontrollal: mi megy be mi megy ki. Ízlelgessük csak, hogy hangzana: Egyesült B.-A.-Z. Köztársaság. Vagy Szabolcsia. Vagy Hajdúország. De félre a viccel, alighanem ez az egyetlen reális esély arra, hogy jelentősen változzon itt valami. Autópályáink vannak már: csak jó lenne, ha valóban érdemes is lenne ide jönni rajtuk.