Vállalkozók „marakodnak” a tavakon Hejőpapiban

Hejőpapi - Kit illetnek a Hajópapi határában lévő egykori anyagbánya-tavak?Tisztázatlanok voltak a Hejőpapi határában lévő egykori kavicsbánya-tavak tulajdonviszonyai, hét évvel ezelőtt mégis hozzálátott ott egy horgásztó megvalósításához egy helybeli vállalkozó, Kemény József.

Pályázatban vázolta a tóval kapcsolatos elképzeléseit, és megkapta a halászati engedélyt, majd négy hónapi kemény munkával kitakarította a mocsarasodófélben lévő két tavat, kiirtotta a parti bozótost és felszámolta az itt lévő illegális szemétlerakókat, a dimbes-dombos, meddővel teleszórt területet pedig elegyengette. Ma már horgászok, családok tucatjai járnak ide kikapcsolódni, kempingezni.

Kemény József elmondása szerint évekig nem tudta, kié a tó „alatti” öt és fél hektáros terület, aztán amikor azt a tájékoztatást kapta, hogy annak a helyi Új Élet termelőszövetkezet a gazdája, vételi szándékával megkereste a szövetkezet elnökét, mert pályázatokat szeretett volna benyújtani, egyebek mellett gyerektábor létrehozására. Kemény József azt mesélte, végül a főkönyvelő arról tájékoztatta, hogy a szövetkezet 25 millió forintért hajlandó megválni a tavas területtől, ezt viszont Kemény József sokallotta..

A tó gazdát cserélt

„Négy évvel ezelőtt, karácsonykor aztán felhívott a főkönyvelő, hogy a szövetkezet hatmillióért mégis eladná a területet”, mondta Kemény József, aki viszont csak ötmilliót tudott előteremteni, annak egy részét hitelből. „Nem sokkal később aztán hallottam, hogy a szövetkezet eladta a területet egy helybeli vállalkozónak, Kiss Istvánnak 2,7 millió forintért”, folytatta Kemény József, aki ezt követően bíróságon támadta meg a szerződést. Kutatásai szerint ugyanis a földterület az eladáskor állami tulajdonban volt, a szövetkezet csak használta, és az elnök sem bírta a tagság támogatását. Kemény József ezen az alapon perelt, de közben előkerültek olyan dokumentumok, amelyek ennek ellenkezőjét bizonyították, ám a férfi megkérdőjelezte ezek hitelességét, és feljelentette az elnököt, akit első fokon okirat-hamisítás miatt megrovással sújtott a bíróság, másodfokon viszont felmentette a vádak alól, a Kemény József által megkérdőjelezett hitelességű dokumentumokról ugyanis a szakértő nem tudta megállapítani, hogy azok hamisak lennének.

Kiss István, a tavas terület jelenlegi tulajdonosa munkatársunk kérdésére elmondta: a tavakra azért van szüksége, mert onnan kívánja öntözni az általa művelt területeket, ám ezzel a halakat nem fogja veszélyeztetni.

Perek, feljelentések

Törvényesen, a tulajdonostól vette meg a területet, kifizette és első fokon már a bíróság is úgy határozott, hogy az adás-vétel jogszerű volt. Kiss István elismerte, viszonya Kemény Józseffel korántsem nevezhető felhőtlennek, elmondása szerint ennek egyik oka, hogy a férfi számtalan hatóságnál feljelentette, és az öntözőrendszerre beadott pályázatát is megtámadta.

Kiss István szerint Kemény József megbízásából bűnözők keresték meg, akik többször is életveszélyesen megfenyegették, amiről hangfelvételt is készített. Kemény Józsefet szembesítettük a váddal, mire ő azt mondta: a tiszaújvárosi rendőrség is vizsgálta az ügyet, és azt állapították meg, hogy neki semmi köze nem volt a fenyegetésekhez.

Kiss István most arra vár, hogy másod fokon is elismerje a bíróság az adásvételi szerződése jogszerűségét, és birtokba vehesse a tavat. Mint mondta, évek óta csak védekezik, de ha birtokon belül kerül, ő is megteszi a szükségesnek ítélt lépéseket. A bíróság nem jogerősen már elrendelte az eredeti állapot visszaállítását, ami Kiss István szerint az engedély nélkül emelt épületek bontására vonatkozik.

Dr. Ragályi József, a területet értékesítő szövetkezeti elnök fia és jogi képviselője megkeresésünkre elmondta: édesapját a bíróság jogerősen felmentette az ellene megfogalmazott vádak alól, elnökként rendelkezett a szövetkezeti tagságnak a terület értékesítésére vonatkozó felhatalmazásával.

ÉM-SZP