„Soha nem gondoltam volna...”

Borsod-Abaúj-Zemplén - Enikő ritka esetnek számít: nála túl fiatalon, s még gyermekáldás előtt jelentkezett a mióma.– Nem is a hasamban, hanem a mellemben jelentkezett először a fájdalom – kezdi történetét Emese. – A nőgyógyászt kerestem fel vele, aki az emlőben semmilyen elváltozást nem talált, viszont a további vizsgálat után azt mondta: valamire gyanakszik, s elküldött hasi ultrahangra. Előbb az újhelyi kórházba, onnan Miskolcra, a Megyei Kórházba utaltak. Ott szembesültem a lesújtó ténnyel: miómám van, nem is egy. Utóbb kiderült: erre gyanakodott a legelején a nőgyógyász is.

Megszeppenve

Közbeszólva arról kérdezem Emesét: amikor a nőgyógyásza közölte, hogy valamire gyanakszik, miért nem kérdezett vissza, hogy mire.

– Meg voltam szeppenve, s rosszra nem is akartam gondolni. De az orvosi papírt már igyekeztem megfejteni, az le volt fordítva magyarra is, abból már kisilabizáltam, hogy több miómám is van. A Megyei Kórház nőgyógyászati osztályán a főorvos úr azzal nyugtatott, hogy a mióma jóindulatú elváltozás, általában negyvenéves kor fölött szokott jelentkezni, meglepő, hogy nálam ilyen fiatalon, bár van, aki ezzel születik Azt is elmondta, hogy úgy képzeljem el a méhemet, mint egy rücskös krumplit – mondja Enikő, aki akkor (tavaly) még csak a huszonötödiket töltötte be. Ráadásul nem is egy miómát mutattak ki nála, hanem egyenesen ötöt.

Valami kidudorodott

– A legnagyobbat akkorának mondták, mint egy csecsemőfej. Az volt a legborzasztóbb, hogy ha hanyatt feküdtem, akkor is kidudorodott a hasam alján egy göb, s jól ki is lehetett tapintani. Ezt elég rosszul viseltem.

Tudakoljuk: véletlenül sem gyanakodott arra, hogy terhes?

– Nincs szexuális kapcsolatom, így ez fel sem vetődött nálam – kapom az őszinte választ Enikőtől. Elmeséli, a szüleinek is megmutatta, nem csak beképzeli-e az elváltozást, de a szülők is azt mondták: ott tényleg van valami, aminek nem kellene lennie, s ez őket is sokkolta. De minthogy nem fájt, közvetlen panaszt nem okozott, azzal Enikő nem is ment orvoshoz, csak a mellfájdalommal.

– Édesanyámnak sosem volt ilyen problémája, egyedül a nővérem mondta, amikor nálam már megállapították a bajt, hogy neki is vannak hasonló gondjai. Igaz, neki már van egy kislánya.

Enikő esetében felvetődött a műtéti lehetőség, valamint az úgynevezett radiológiai embolizáció.

– Ha csak egy mód van rá, a műtétet nem választanám. A kórházban beszélgettem egy idősebb asszonnyal, neki kivették a méhét, lehet, hogy a petefészkét is, azt nem tudom, de ő panaszkodott, hogy erős hőhullámok törnek rá azóta, s én azt nem szeretném. Azt is kérdezték, hogy szeretnék-e gyermeket. Arra azt válaszoltam, hogy szeretnék, de fő az egészség. De egyelőre maradtam a radiológiai embolizációnál.

Javult a helyzet

Ennek hatására javult a helyzet, a miómák mintegy felényire csökkentek. Minden azért nem ment simán.

– Előre figyelmeztetett a főorvos, hogy a kezelés hatására jelentkezhetnek kellemetlen tünetek, s ez be is jött. Erősen görcsöltem, s szúró fájdalmat éreztem a hasamban, emiatt egy rövid időre kórházi kezelésre szorultam. De aztán ezek megszűntek. Felajánlottak még egy lehetőséget, hogy az eddig alkalmazott kezelést kiegészítenék gyógyszeres terápiával, amitől nagyon jó eredmény remélhető. A gond csak az, hogy három hónapon keresztül kellene szednem, s ha két adagért kifizetnék 110-120 ezer forintot, akkor a harmadik havit ingyen kapnám. de sajnos ez nekem még így is túl drága, különösen, hogy pillanatnyilag munkanélküli vagyok.

Hit és bizakodás

– Épp akkor akadt volna álláslehetőség, amikor kiderült a betegségem, és én nem titkoltam: az is lehet, hogy hosszas kórházi kezelés lesz belőle, ha mégis műtétre kerül a sor. Így aztán nem tartottak igényt rám – avat be Enikő, aki azonban emiatt nincs elkeseredve, mert eleve bizakodó.

– Az viszont lesújtott nagyon, amikor megtudtam, hogy nekem ilyen betegségem van. Sohasem gondoltam volna, hogy nekem valaha ilyen legyen. De hiszek Istenben, imádkozom, s bízom abban, hogy olyan gyógymódot is feltalálnak, amellyel teljesen megszabadulok a miómáktól. Egy kicsit bánom, hogy korábban nem mentem orvoshoz azzal, hogy valami különöset észlelek a hasamban. Pedig, mintha mindig is lett volna valami eltérés odabenn.

- Szalóczi Katalin -

A mióma: a kor előre haladtával nő az esélye